1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Baross Endre - Baross Gábor

215 Dr Baross Endre (Pilisvörösvár, Nemzeti Egység Pártja) 1899-ben született Budapesten. Római katolikus, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének ügyvezető-alelnöke. Középiskoláit á tatai piarista gimnáziumban és a budai Ferenc József-intézetben végezte s a budapesti tudományegyetemen államtudományi doktori oklevelet szerzett. Közben egy évet töltött Franciaországban, ahol a montpellieri mezőgazdasági iskola szőlészeti és borászati tanfolyamát hallgatta. Hosszabb tanulmányutat tett Franciaországban, Svájcban, Algírban, Olaszországban és Tirolban, ezekben az országokban is a szőlő- és borgazdaságot tanulmányozta. A világháborúban a szerb és az orosz harctéren küzdött & 1916-ban mint hadnagy fogságba került. Négy. évet töltött Szibériában és csak 1920-ban tért haza. 1922-ben a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete titkárjává, majd 1926-ban igazgatójává választották. Mint egyesületi igazgató, több szőlészeti tanulmányutat rendezett Olaszés Németországba és több'szőlő- és borgazdasági törvény megalkotásában vett részt. 1928-tól pilisszántói birtokán gazdálkodik. Tagja az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatóságának, az Országos Borgazdasági Tanácsnak és a Statisztikai Értékmegállapító Bizottságnak. Több nemzetközi kongresszuson képviselte a magyar szőlőés borgazdaságot, tagja a Comité Internationale de Viticulturenek. A Borászati Lapokban, melynek főszerkesztője, igen sok cikke jelent meg s cikkírója több napilapnak is. Fiatal korában szépirodalommal is foglalkozott. Eredeti költeményei és műfordításai említésre méltóak. Baross Gábor (Sátoraljaújhely, Nemzeti Egység Pártja) 1884-ben született Budapesten. Római katolikus, a m. kir. Postatakarékpénztár nyugalmazott elnökigazgatója. Középiskolai tanulmányait az esztergomi bencés és a budapesti piarista gimnáziumban végezte, jogi tanulmányait pedig a pozsonyi jogakadémián folytatta, ahol államtudományi államvizsgát tett. 1906-ban mint közigazgatási gyakornok, Trencsén vármegye szolgálatába lépett és már 1909-ben vármegyei aljegyzővé választották. Ugyanennek az évnek a végén pénzügyminiszteri fogalmazóvá nevezték ki. A világháború kitörésekor mint tartalékos hadnagy vonult be és 22 hónapot töltött