1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, illetőleg az Országos Orvos Szövetség, valamint az Országos Magyar Gazdasági Egyesület jelöltjei közül kinevezett tagok - Dr. Hültl Hümér

' A 175 séhez fűződik. A korszerűsítés, az üzem átalakítása és kibővítése éppúgy, mint az előkészítő iparágak megteremtése is, az ő érdeme s emellett a magyar textiláru-kivitelt is megszervezte. Vezetése alatt a vállalat Európa legjelentősebb textilgyárainak sorába lépett s kiváló nemzetközi hírnevet szerzett magának. Az utóbbi években az olasz félgyártmányok feldolgozását is programjába vette és több nagy olasz céggel igen jelentős forgalmat bonyolít le. A gyárnak ma 37.576 orsója van, 1250 gyapot-, 150 selyem szövőszéke, 19 nyomógépe, 364 egyéb textilkészítő gépe s van fehérítője, selyemfestője és klottgyára is. Szociális tevékenysége messze túlhaladja vállalatának kereteit. Tisztviselőinek és alkalmazottainak csecsemőotthont, tüdőgondozót, munkásotthont, sportegyesületet, sportpályákat és hétvégi pihenőtelepet is létesített. Előkelő szerepet tölt be a gazdasági életben, az intézmények és egyesületek egész sorában visel vezető tisztséget. Érdemeiért 1911-ben a Ferenc József-rend tiszti keresztjével tüntették ki, 1923-ban pedig kormányfőtanácsos lett. Elnöke a Magyar Textilgyárosok Egyesületének, főtanácsosa a Magyar Nemzeti Banknak, igazgatósági tagja a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének és a Magyar Külkereskedelmi Intézetnek. Dr Hülti Hümér (Magyar Országos Orvos-Szövetség) 1868-ban született Budapesten. Római katolikus, közkórházi főorvos, egyetemi nyilvános rendkívüli tanár. A középiskolát és az egyetemet is Budapesten végezte, 1891-ben avatták az orvostudományok doktorává. Önkéntesi évének leszolgálása után, 1893-ban mint a Stefánia-gyermekkórház segédorvosa kezdte meg pályáját. 1895-ben megszerezte a műtőorvosi képesítést s utána három éven át mint alorvos a Szent Rókus-kórházban működött. 1898-ban a székesfőváros polgármesterének megbízatása alapján a Szent László-kórházban a sebészi teendőket látta el, 1900-ban pedig a Poliklinikai Egyesület kórházának főorvosa lett. Két év múlva átvette a budapesti kerületi betegsegélyzőpénztár sebészeti osztályának vezetését. 1905-ben a székesfővárosi Szent István-kórház I. számú sebészeti osztályának főorvosává nevezték ki, 1919 januárja óta pedig a Szent Rókus-kórház I. sebészeti osztályának főorvosa is. A világháborúban honvédtörzsorvos és a pannoniautcai hadikórház parancsnoka volt. Emellett három önkéntes vöröskeresztes ápolónői tanfolyamot is tartott és több mint száz ápolónőt képzett ki. Az orvostársadalom életében fiatal kora óta tevékeny munkásságot fejt ki. A Budapesti Orvosok Szövetsége 1898-ban titkárrá, egy év múlva pedig főtitkárrá választotta s három éven át töltötte be ezt a tisztségét. 1902 decemberében a budapesti egyetem magántanára lett s 1915-ben kapta a rendkívüli egyetemi tanári címet. A király