1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választett felsőházi tagok - Dr. Tomcsányi Móric
139 szövetség meghívta a moszuli bizottság tagjának, amely hivatott volt dönteni arról, hogy a Törökország és Irak között vitás északmezopotamiai területek kit illetnek. Személyét a baloldali körök igyekeztek belekeverni a frankhamisítási perbe, a bíróság azonban teljesen tisztázta Őt. 1926-ban csatlakozott az egységespárthoz. Az első országgyűlésben ismét Szeged egyik képviselője volt, a politikától azonban továbbra is távoltartotta magát s tudományos munkásságának élt. A kormányzó 1929-ben a Corvin-láncot adományozta számára. Megszervezője és vezetője a Magyar Tudományos Akadémiai Szociográfiai és a Magyar Statisztikai Társaság Államtudományi Intézetének. Dr Tomcsányi Móric (A Pázmány Péter Tudományegyetem választottja) 1878-ban született Temesvárott. Evangélikus, egyetemi tanár. Jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. Hoszszabb külföldi tanulmányutat tett, megszerezte az ügyvédi oklevelet, majd a közigazgatási jogból a magántanári képesítést. A kincstári jogügyi igazgatóságnál kezdte meg pályáját. Később a pénzügyminisztériumba került és itt működött 1917-ig, amikor Turóc vármegye főispánjának nevezték ki. A Pázmány Péter Tudományegyetem meghívására 1922-ben nevezték ki a magyar közjog és közigazgatási jog nyilvános rendes tanárává. Nemzetközi döntőbíró, tagja a Nemzetek Szövetsége genfi közigazgatási bíróságának, elnöke a Felsőoktatásügyi Egyesület jog- és államtudományi osztályának, tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Sok önállóan megjelent közjogi és közigazgatásjogi mű szerzője; tudományos műveiben a magyar közjoggal, a közigazgatási jog alapintézményeivel, a közhivatalnokok és az állam vagyoni felelősségével, az önkormányzat és decentralizáció kérdésével s a közigazgatási intézkedések jogerejének a problémájával foglalkozik. Nagyobb munkái: A vagyoni felelősség elve a közigazgatásban; Önkormányzat és decentralizáció; A közjog és magánjog határa; A magyar közigazgatási jog alapintézményei; Magyar közigazgatási és pénzügyi jog; Magyar közjog, alkotmányjog. A Pázmány Péter Tudományegyetem Nagy Ferenc halála után választotta meg felsőházi tagnak. A múlt ciklusban az igaeoló bizottságban foglalt helyet s tagja volt a legfőbb fegyelmi bíróságnak is. A felsőház bizottságaiban élénk tevékenységet fejtett ki. Ő volt a közigazgatási reformról szóló javaslat felsőházi előadója.