1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Festetics Sándor gróf dr.
Károlyi-kormánnyal szemben álló polgári elemek megszervezésében. Ujabb időben egyik kezdeményezője volt s ma is tevékeny részese a revíziós mozgalomnak. Széleskörű elfoglaltsága mellett időt szakit arra, hogy a napisajtó hasábjain irányi mutató cikkekben szóljon hozzá a gazdaságpolitikai kérdésekhez, (iaai Gasztonnal adó- és vámpolitikai kérdésekről folytatott nagyszabású sajtópolémiája országos érdeklődést keltett. Neve ismeretes irodalmi munkássága révén is, melyet az uj magyar irodalom, jelesül Ady Endre érvényrejuttatása körül a „Nyugaf'-ban kifejtett. Egyideig az akkor nagysúlyú folyóiratnak egyik szerkesztője is volt. 1921 óta több izben fellépett már képviselőjelöltnek; igy 1921-ben Budapesten az akkori lipótvárosi kerületben, 1926-ban Jánoshalmán és 1929-ben Tokajban, de csak az idei év nyarán lefolyt általános országgyűlési képviselőválasztások során kapóit mandátumot a nagykaposi kerületben. Pártokon kívül áll, de mint közgazdasági életünk egyik vezető egyénisége, minden oldalon nagy megbecsülésnek örvend. Parlamenti bemutatkozása alkalmával (1931 november) tartalmával és tormájával egyaránt feltűnő, pártkülönbség nélkül kivételes sikert aratói I beszédet mondott. FESTETICS SÁNDOR GRÓF DR. < Enging) Dégen. Veszprém vármegyében született, 1882 május 31-én. A premontreiek szombathelyi gimnáziumában tett érettségi vizsgál, azután pedig jogot hallgatott a budapesti tudományegyetemen, mely az államtudományok doktorává avatta. Eredetileg gazdálkodni szándékozott és politikusnak készüli, de önkéntesi évét szolgálva a brünni cs. és kir. 15. sz. dragonyose/redhen. annyira megkedvelte a katonai pályát, hogy akli váltatta magát és 1911-ig csakugyan tényleges szolgálatot is teljesített Katonai pályája utolsó békebeli állomásán egy éven át gárdafőhadnagy volt a cs. és kir. lovastcstörszázadban Bécsben. Miután megvált a katonai szolgálattól, a diplomáciai pályán müködöll. Egyhangú kitüntetéssel letette a diplomaták számára akkoriban előirt vizsgát s csakhamar követségi titkár lett Parisban, ahol emellett az Ecoje politique hallgatója volt. Onnan Bécsbe rendelték a külügyminisztériumba, majd Szentpétervárra s otl teljesíteti szolgálatot egészen :i háború kitöréséig. A 7 97