1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Fábián Béla dr.

ros mandátumával jelent meg az 1927-re öszehivott orzággyülés képviselőházában, amelyben mint a gazdaérdekek képviselője emelkedett jelentőségre s mint nz egységespárti Agrárblokk megalapítója és elnöke ma is jelentékeny szerepet játszik. Agrárius természetű felszólalásain kívül — különösen a lótenyésztés kérdéseivel foglalkozott — az összeférhetetlenségi törvény revíziójáért folytatolt háiorhangu küzdelmével szerzett sok szimpátiát magának. Szűkebb hazája közéletében Gömörkishont és Abauj vármegye törvényhalósági bizottságának tagja, az abauj] lótenyésztő bizottság elnöke, a Gazdasági Egyesület alelnöke és a Tiszáninneni Lótenyésztő és Lovaregylet ügyvezető elnöke. Ezeken kivül egyháza élc!él>en is kiemelkedő pozíciója van: \7 abauji református egyházmegye és a sárospataki főiskola világi gondnoka. A képviselőháznak ezúttal is a szikszói kerület egyhangúan elnyert mandátumával tagja. FÁBIÁN BÉLA DR. (Budaptstkőrnyék) Tállyáu. a Tokaj-Hegyalján születeti 1K89 augusztus l.'t-án. Gimnáziumi lanlumánvait a kassai premontrei és a sátoraljaújhelyi piarista főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait a budapesti és a bécsi egyetemezen végezte, ügyvédjeiül! korában elnöke volt az Országos Ügyvédjelölt Szövetségnek. Ebben az időben irodavezetője volt Vázsonyi Vilmosnak, akinek rövidesen legbizalmasabb embere hit. A háború kitörésekor a MoMnáry-ezreddel vonult a ha reléire. Részi vett az uzsoki csatákban s a gorlicei áttörésben. A lembergi elönyomulásnál, 1915 június 8-án, sebesülten fogságba jutott, l'.vekcn ál volt a taskendi, majd a krasznája rjecskai fogolytábor lakója s ekkor a fogoly magyarok számára Priamurje (Amurvidék) ciininel kézírással .sokszorosított napilapot és Fogoly-vasárnap Cimmei képes hetilapot szerkesztett. 1918 februárjáhan négy társával egyetemben Mandzsúriában, Mongolián s a bolseviki Oroszországon keresztfii megszökött a fogságból s hazaérkezve heves sajtópropagandát kezdeti a bolsevizmus ellen. Ebbe * körbe vág bele irodalmi működésének jórés/.e is. 1919—20-ban egész sorozat tanulmányi és könyvel jelentetett meg s ezekből (Oroszország pusztulása a bolsevizmus alatt: Orosz pokol; l'élcrvár; A bolsevista világpropaganda módszerei) értesüli ;

, magyar közvélemény először a bolsevizmus rémségeiről. Itthon rövidesen kir. törvényig