1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Farkas Elemér dr.

osztályába rendeltetett szolgálattételre s itt végzett érdemes mun­kásságáért a II. osztályú polgári hadiéremmel tüntették ki. 1921­ben a Ganz-Danubius részvénytársaság igazgatójának hivta meg s ez állásában dolgozott a legutóbbi időkig, miközben ügyvédi praxist is folytatott. Ma is gyakorló-ügyvéd Budapesten. Főleg a gazdasági jog, a nemzetközi és a perjog körébe* eső ügyekkel fog­lalkozik s ilyenekben gyakran képviselte feleit nemzetközi foru­mok előtt is. A választott bíráskodásról irt terjedelmes monográ­fiája alapján, melyet később az öröklési jogról s a polgári per­rendtartásról szóló munkái követtek, 1924-ben a Pázmány Péter­tudományegyetemen a perjog magántanára lett; 1927 óta a köz­gazdasági fakultáson a részvénytársasági és szövetkezeti jog, vala­mint a polgári perjog előadója. Hazai és külföldi jogi szakla­pokba irt dolgozatainak se szeri, se száma; ezekben igen gyakran értékesítette amaz értékes tapasztalatait, amelyeket jogi és gaz­dasági kérdések tanulmányozásának szentelt gyakori külföldi utjain szerzett. Tagja a Magyar Jogi Szemle szerkesztőbizottságá­nak, továbbá az Országos Ügyvédi és Birói Vizsgálóbizottságnak. A törvényhozásban most elsőizben szerepel. A kiskundorozs­mai kerületben válaszlották meg 1931 nyarán, az egységespárt programjával. FARKAS ELEMÉR DR. (Hercegfalva) 188(5 október 12-én Hercegfalván, Fejér vármegyében született. Iskoláit a budapesti piarista gimnáziumban végezte; jogot hall­gatott a pécsi jogakadémián és államtudo­mányi doktorátust szerzet! Kolozsvárott 1908-ban. 1907—1910 ig a Hazai Bank tisztviselője volt, azután a honvédelmi mi­nisztérium szolgálalába lépett, ahol a mi­niszteri tanácsosi rangig emelkedett és utoljára Belitska Sándor volt honvédminiszter mellett teljesített szolgálatot. 1920-ban Hir György tragikus halála után Hercegfalván nemzetgyűlési kép­viselővé választották. Hivatali pályája alatt sokat foglalkozót! ipari kérdésekkel; *; célból beutazta Németországot, Angliát és Franciaországot. Ezen a téren jelentős publicisztikai tevékenysé­get is fejtett ki. Erősen érdekélték emellett művészeti problémák is s törvényhozói munkásságát jelentékeny rés/ben a hazai mű­részei kérdéseinek szentelte. Ily tárgyú felszólalásai a nemzetgyü­léslH'n és később a képviselőházban nagy figyelmei keltettek. 88

Next

/
Thumbnails
Contents