1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Éber Antal dr.

folytatott Budapesten. Az utóbbi esztendőben a közreműködésével megalakult Magyar Telepítő és Parcellázó Bank vezérigazgatója lett s ennek az intézetnek állott az élén 1917-ig, amikor ez a bank beleolvadt a Magyar Agrár- és Járadékbankba, mely most őt hivta meg vezérigazgatójául. 1920-ban alakult meg az OlaszMagyar Bank B.-T., amely viszont az Agrár- és Járadékbankot olvasztotta magába s Éber Antal megalakulása óta ennek az előkelő pénzintézetünknek nagytekintélyű vezérigazgatója. Ezenközben egyideig az országos politikában is szerepelt: az 1906—10. évi országgyűlési ciklusban a marosludasi (erdélyi) kerület függetlenségipárti képviselője volt. Ebben az időben magas kitüntetésben részesült: 1910-ben az udvari tanácsosi címet kapta. Hogy az Olasz-Magyar Bank vezérigazgatói székében közgazdasági tevékenysége egyre szélesebb körökre terjedt, most már nemcsak a pénzügyi körökben kisérték figyelemmel működését: hamarosan feléje fordult a kereskedelem és ipar érdeklődése is, mely azután Igen diszes pozícióba emelte. Több ízben emlegették mint a budapesti áru- és értéktőzsde elnökét, különösen mikor Végli Károly erről a tisztéről leköszönt és 1930-ban, Belát iny Artúr lemondása után egyhangúlag választották meg a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökévé, miután előbb egy korábbi választás alkalmával egyetlen szóval maradt kisebbségben ellenjelöltje mögött. Ebben a pozíciójában igen erélj'es harcot folytat a kereskedelem és ipar érdekeiért, különösen az úgynevezett közüzemek konkurrenciájának megszüntetését sürgetve. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1920 óta tagja. Közgazdasági és különösen pénzügyi kérdésekben szavának rendkívüli súlya van. Gazdaságpolitikai Felfogása, mely erős tudományos készültségen s kiterjedt gyakorlati ismereteken nyugszik, ,,A magyar nemzeti töke alakulása 1924—29-ben" cimü munkájában jut különös éröve] kifejezésre, libben a munkájában még a pénzügyi krizis első tüneteinek idején mutatott rá arra, hogy rossz kölcsönpolitikát folytatunk, mert a külföldi kölcsöntőkét improduktiive használjuk fel. Napi- és szaklapokban számos pénzügyi és közgazdasági tanulmányt és cikket irt i egyidőben •zerkesztöje volt a Magyar Kii/gazdaság cimü kitűnő folyóiratnak is. MatlekovK-s halála óta a Közgazdasági Társaság elnöke. Az 1931. évi választások során két mandátumot is kapott, még pedig a budapesti északi lajstroinos kerületben és Nyíregyházán. Az utóbbinak a mandátumával foglalt belvet a Házban, mint az egységespárt padjain, — ámde nem sokáig maradt a nagy kormánypárt tagja, Gazdaságpolitikai felfogása egyre élesebb ellentélbe került a kormány gazdasági, pénzügyi és főként devizapolitikájával, amelyet az országra nézve végzetesnek tar 86