1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Erődi-Harrach Tihamér dr.

Kamarának immár harmadízben megválasztott választmányi tagja. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tb. főügyésze, a (Magyar Földrajzi Társaság s az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat ügyésze. A jogi szakirodalomban tekintélyes munkát végzett. Számos cikket és tanulmány

1- irt a Jogtudományi Közlönynek s a Magyar Társadalomtudományi Szemlének s tudományos munkásságában főleg a börtönügy, karitatív jogi intézmények s elsősorban a patronage-kérdés foglalkoztatták. 1908 óta Balogh Jenő mellett a magyar patronage-ügy gyakorlati munkájában is részt vett. Titkára volt s ezidőtszerint védnöke a Katolikus Patronageegyesületnek. A Magyar Jogászegyletnek jegyzője, a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület magyar csoportjának titkára volt. 1921-ben a magyar kormány megbízásából hosszabb tanulmányúton volt Belgiumban, ahol a börtönügyet, a csavargó-kérdést s a javitónevelés problémáit tanulmányozta. Egyébként is sokat utazott külföldön: bejárta Hollandiát, Francia-, Spanyol-, Olasz- és Németországot, Svájcot, a skandináv államokat, Bulgáriát és Finnországol. A világbáboru Idején, mivel önkéntes jelent kezesét nagyfokú rövidlátása miaM YÍss/,aii'lasití>iHáik, Vörös Kereszt kisegiitő hadikórházai létesített és tartott fenn a háború végéig. Ebbeli működéséért kitüntetésl>en is részesült. A kommün alatt atyjával és fivérével, Erődi-Harrach Béla dr. egyetemi tanárral, a szalárdi kerület volt országgyűlési képviselőjével együtt, mint luszt letartóztatták. Parlamenti pályafutása a II. nemzetgyűlésben kezdődött, amelybe 1922-ben pótválasztáson kerüli egységespárti programmal a tiszalöldvári kerület mandátumával. Ugyané kerületben kapott mandátumot az 1926. évi általános választásokon is. A neinzelgyülésben tagja és jegyzője volt a frankbizottságnak s a II. bírálóbizottság megbízásából előadója és vizsgálóbiztosa a Huszár Elemér megválasztása ellen beadott petíciónak, mely, mint emlékezetes, Huszár mandátumának megsemmisítésével végződött. Előadója volt egész sereg igazságügyi javaslatnak; többek között ö referálta a tisztességtelen versenyről szóló 1923:V. s az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről alkotott 1925 :XX. törvénycikket is. A frankügyben feltűnést keltő beszédbeo kell a kormány védelmére é> számos jelentöséges interpellációi is mondott, lobbek között a zalaegerszegi iiilri nálótál>orról s a „Nemzeti Múzeum pusztuló gyűjteményeinek megmentése

41 tárgyában, Az 1927—31. évi ciklusban is a Ház legszorgalmasabb és legnépszerűbb tagjai közé tartozott; előadója volt a katonai büntctötörvénykönyvről szóló s több igazságügyi javallatnak, valamint számos mentelmi ügynek is. Az Interparlamentáris l'nió konferenciáinak állandó résztvevője: ott volt a 82