1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Ernszt Sándor dr.

befolyású Katolikus Népszövetségnek, amelyet a kilencszázas évek elején Haller Istvánnal együtt ö szervezett még s ez oly nagy lefolyást biztosított neki, hogy Molnár apát halála után ö volt a népnárt tulajdonképeni szellemi vezetője, bár militáns ereje kisebb volt a párt egyes prononszirozott reprezentánsaiénál, igy például Hakovszky Istvánénál. Mikor azután az összeomlás qÖtét nap jaiban Zichy Aladár gróf, a pártelnök, és Hakovszky István visszavonultak a politikai élettől, a párt tényleges vezetése is rászállotl s ő ekkor a forradalom nyomása daeára a párt egész erejét az' egyre jobban veszélyeztetet! polgári gondolat szolgálatába állította. Részt vett az úgynevezett polgári blokk megalakításában, amelyet, mint emlékezetes, a proletárdiktatúra váratlan kikiáltása tört derékon ketté, amikor a perdöntőnek ígérkező választásokra való készülődés során már a jelölések is megtörténtek. A diktatúra zaklatásai elöl bamarosan menekülni volt kénytelen. Bécsbe ment tehát, ahol egyik legaktívabb tagja volt az ABC-nek (Antibolsevista Komilé) s ahonnan a legnagyobb nehézségek ellenére is lenn tudta tartani az összeköttetést párthíveivel. A diktatúra összeomlása után hazatérve, hozzálátott a néppárt feorganizációjához. A változott viszonyoknak megfelelően a párt most a Keresztényszociális Gazdasági Párt nevet vette fel, mely természetének jobban meg is felelt, egyébként azonban hűséges őrzője volt a néppárt tradícióinak s túlnyomóan nagyobb részében régi néppárti elemekből állott. A Keresztény Nemzeti Párttal való fúzió révén később „Keresztény Nemzeti Egyesülés" lett belőle s e párt kebelében vett részt Ernszt Sándor is az 1920. évi nemzetgyűlési választási mozgalmakban, amelyek során Ipolyságon kapott mandátumot. A nemzetgyűlésben, mely alatt tagja lett a Hegedűs Lóránt pénzügyminisztersége napjaiban alakult Országos Pénzügyi Tanácsnak, főként közgazdasági kérdések foglalkoztatták. Politikailag nem igen lépett előtérbe, csak akkor, amikor az első nemzetgyűlés vége felé szakadás támadt a Keresztény Nemzeti Egyesülésben. A párt többsége ekkor az ő és Huszár Károly vezetése alatt maradt, de mikor WolfT Károly 1922-ben megalakította a Keresztény Egység Táborát, mely utóbb a „Keresztény Gazdasági és Szociális Párt" nevet vette fel, ehhez csatlakozott. Ennek a pártnak a listáján kapott mandátumot 1922-ben a főváros déli kerületében, de erről a mandátumról lemondott, mert ugyanakkor Ipolyságon is újra megválasztották. Ez idő óta pártjának egyre befolyásosabbá váló egyik vezére a minden fontosabb vitában vezérszónoka is volt. Politikai karrierje innen kezdve egyre magasabbra vezet. Az 1926 évi választásokon is két mandátumot nyert: Ipolyságon és Budapesten. Most is a budapestiről mondott le. hogy a lis79