1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Darányi Kálmán dr.
szerződés ellen) és egyik megalapítója lett á disszidensek csoportjának. A második nemzetgyűlésben eleintén mini pártonkívüli képviselő foglalt helyet, most is a jákóhalmai mandátummal. Ez időbein nagy része volt a Zichy- s az Ernszit csoport fúziójából létrejött Keresztény Gazdasági és Szociális Párt megalakításában, amelynek vezetőségébe is beválasztatott. A két nemzetgyűlésien 'intenzív munkát végzett minden pénzügyi, agrárpolitikai és gazdasági tárgyú javaslat körül. Tagja volt az Országos Pénzügyi Tanácsnak is. Az 1926. évi választásokon ismét Jákóhalmán kapott mandátumot s az uj országgyűlés képviselőháza .Jüírti-^amiárjában alelnökké választotta. Elnöki működését tárgyilagosságra való törekvés s a házszabályok szigorú értelmezése jellemzi. Ezidőszerint is a jákóhalmai kerület most már negyedízben elnyert mandátumával tagja a Háznak és az összes pártok bizalmából egyik alelnöke. Az elsőosztályu magyar érdemkereszt tulajdonosa. DARÁNY I KÁLMÁN DR. (Balatonfüred) Néhai Darányi Héja volt földmivelésügyi államtitkár fia, — Budapesten született lK86-ban. A fővárosban végezte iskoláit s ilt nyeri államtudományi doktorátust a tudományegyetem jogi fakultásán. Tanulmányai befejeztével Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatásában kezdte pályáját: 1909-ben közigazgatási gyakornok, 1910-ben főszolgabíró lelt s közben egy ideig a belügyminisztériumban is szolgálatot teljesített segédi'ogalmazói rangban. A világháborúban mint tartalékos huszárfőhadnagy vett részt i cs. és kir. 13. sz. huszárezred kötelékében, egészen 1917-ig, amikor Pest vármegye főjegyzőjévé választották. E pozíciójából nevezte ki a király még ugyanez évben Zólyom vármegye főispánjává s ez állásában érte a forradalom, melynek idején teljességgel visszavonult a nyilvánosság dől. Az uj alkotmányos korszakban pályája még magasabbra emelkedett: 1920-ban Győr és Komárom vármegyék, valamint Győr város kormánybiztosa, majd főispánja lelt, 1923-ban Mosón és 1924-ben Győr-Moson-Pozsony ideiglenesen egyesitelt vármegyék főispánjává nevezték ki. Ezt a méltóságot viselte 1927-ig. Ebben az esztendőben a magyaróvári kerületben időközi válás/ táson egyhangúan képviselővé választották. 1928 áprilisában 5* 67