1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Felsőház - XIV. Az Országos Orvosszövetség jelöltjei közül a kormányzó által kinevezett tag - Gerlóczy Zsigmond dr.
ben nagynevű elődjének, néhai Lánczy Leónak elhunyta után az intézet részvényeseinek egyhangú bizalmából annak elnöke lett. Közben érdemeinek elismeréséül több legmagasabb kitüntetésben is részesült; igy 1890-ben a király a III. osztályú vas korona rendet adományozta neki, 1912-ben pedig a Ferenc Józsefrend középkeresztjét a csillaggal. Közgazdasági tevékenysége nemcsak a Kereskedelmi Bankra terjed ki, hanem annak nagyszabású ipari és kereskedelmi vállalataira is, amelyeknek javarészben elnöke, illetve alelnöke. 1915 óta a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületének elnöke, A Magyar Nemzeti Bank főtanácsosa. . Mint a legnagyobb magyar pénzintézet elnökvezérigazgalója s az ország legkiválóbb pénzügyi szakembereinek egyike. messze az ország halárán is tul, feltétlen tekintélynek örvend. Fontos pénzügyi természetű kérdések eldöntésénél szava a kormányzat előtt is döntő sulival esik a latba s különösen állami hiteltranzakciók végrehajtásánál az egymást követő pénzügyminiszterek 1920 óta nem egyszer vették igénybe közreműködését és a külföldi pénzpiaccal való összeköttetéseit. Ujabb időben nagy súlyt helyezett a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank háborúéiul ti Balkán-érdekeltségének visszaszerzésére s ennek révén különösen Románia és Bulgária pénzgazdasági viszonyaira az intézet nagy befolyással bir. A ínyilvánosság előtt ritkán megjelenő nyilatkozatai döntő fontosságúak. A felsőház bizalmából tagja a 33-as Országos Bizottságnak. XIV. Az Országos Orvosszövetség jelöltjei közül a kormányzó által kinevezett tag GERLÓCZY ZSIGMOND DR. Budapesten született, 1863 június 2. r )-én; néhai Gerlóczy Károly, a főváros volt első alpolgármesterének fia. Budapesten végezte tanulmányait, a főiskolaiakat a Pázmány Péter-Tudományegyetem orvosi fakultásán, mely 1887-IKMI orvos-doktorrá avatta. 1890-ben a Rókus-kórház fertőzőosztályának rendelőorvosa, 1894-ben pedig a Szent László-kórház főorvosa lett. A nyilvános higiéna népszerűsítése körül kifejlet I érdemes munkássága ebben az időben kezdő554
