1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XIII. A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Szinyei Merse István - Szterényi József báró

ben újra a nagyigmándi kerületben kapott mandátumot. Nagyiggmánd község 1928-ban díszpolgárává választotta. 1929-ben a megalakult független kisgazdapárt elnökké választotta, a párt páriámén! i vezére pedig Gaál Gaszton lett. SZINYEI MERSE ISTVÁN Nyugalmazott főispán, v. b. t. t., született Jernyén (Sáros megye), 1862 január hó 9-én. Eperjesen végezte a gimnáziumot, a jogot pedig Budapesten. Jog- és államtudományi államvizsgát tett. 1884-ben lépett közszolgálatba Sáros megyében, mint közigazgatási gyakornok, majd aljegyző és főszolgabíró lett, 1892-ben Sáros megye alispánjának választották meg, 1897-ben a megye főispánjának nevezték ki. A Széli-kormány uralomra jutásakor, 1899-ben nyugalomba vonult. 1904-ben egy hónapig Zemplén megye, a munkapárti rezsim idején 1913-ban Árva megye főispánja volt. 1914-ben ezenkívül még Sáros megye főispánja is lett. A háború alatt a zemplénmegyei főispáni és kormánybiztosi teendőket látta el és csak a Tisza-kormány távozásával vált meg állásától. 1900—1904-ig a földmivelésügyi minisztérium oroszországi gazdasági szaktudósitója volt Szentpéterváron. Igazgatósági tagja a Mezöhegyesi Cukoriparnak és a Fegyver- és Gépgyárnak, valamint a Nemzetközi Gépkereskedellmi R. T. -nak. Kitüntetései: a Szent István-rend és a vaskoronarend. SZTERÉNYI JÓZSEF BÁRÓ Lengyeltótiban született 1801 november 26-én. Tanulmányait Budapesten befejezve, hosszabb, Németországban abszolvált tanulmányút után hírlapírói pályára tépeti s • Budapesti Hírlap munkatársa lett. Utóbb, 1884-ben Brassóban, ahová az ottani magyarság meghívására ment a fővárosból, ,.Brassó" címen magyar politikai napilapot alapított, mélynek hat éven ál szerkesztője volt Közben 1886-ben a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi minisztérium kezdemé542