1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XIII. A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Nemes Albert gróf - Némethy Károly dr.

Közigazgatási tanulmányok céljából az évek folyamán többször beutazta a nyugateurópai államokat és járt az Északarnerikai Kgyesült-Állaniokban. A kodifikáció terén egy emberöltön keresztül előbb mint referens, később mint vezető tényező az összes közigazgatási reformmunkálatokban befolyásos részt vett. így különösen a közigazgatási bíróságról, a községi közigazgatási tanfolyamokról, a betegápolásról, a gyermekvédelemről, a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről, a vármegyei alkalmazottak, a községi jegyzők és a községi orvosok illetményeinek rendezéséről, a városok fejlesztéséről, a választói jogról és a választókerületek ujabb beosztásáról szóló törvények megalkotásában és végrehajtásában, továbbá a vármegyei reformjavaslatok előkészítésében. Kora ifjúságától kezdve a közigazgatási szakirodalomnak mind szélesebb körökben elismert munkása. Szaktudása először abban a magasszinvonalu vitában tűnt fel, amely a Magyar Jogászegyletben 1893-ban a közig, bírósági törvényjavaslat tervezetéről folyt. Megalapította és 1905—1918-ig szerkesztette a Belügyi Közlönyt, a belügyminisztérium hivatalos lapját. Állandó főmunkatársa volt a közismert egyetemes közigazgatási szaklapnak: a „Magyar Közigazgatásinak, melynek ma főszerkesztője és társtulajdonosa. Közigazgatási cikkeinek egész sorozata jelent meg több közigazgatási és jogi szaklapban, folyóiratban és a politikai sajtóban is. önálló müvei: A közigazgatási bíróságról szóló törvény magyarázata (1897); A nyilvános betegápolási törvény magyarázata (1899); A közigazgatási eljárás egyszerűsítése (1903). 1—

II. kötet; Die ungarische parlamentarische Reform (Sonderabdruck aus d?m Jahrbuch des öíTentlichen Rechts der Gegenwart) (1910); A közigazgatási hivatalnokok képesítése és a közigazgatási gyakorlati vizsga (1912). Széli Kálmán és Wekerle Sándor emlékezete (Orsz. Közművelődési Tanács 1928); A közigazgatás reform (Magyar Szemle 1928); A községi jegyzők magánmunkálata (1929). A hivatali közpályán szerzett érdemeiért a következő legfelsőid) kitüntetésekben részesült: Ferenc József-rend nagy keresztje; Polgári hadi érdemkereszt 1. osztálya; Szent István-rend kiskeresztje; Lipót-rend lovagkeresztje; Magyar Vöröskereszt I. oszt. díszjelvénye; Porosz Vöröskereszt 2. és 3. oszt.; Signum Laudis. I. Ferenc József király 1915-ben belső titkos tanácsossá, IV. Károly király pedig 1918 július havában a magyar főrendiháznak élethossziglani tagjává nevezte ki (ez volt a régi Nagy-Magyarországban az utolsó ilynemű kinevezés). Díszpolgára Debrecen sz. kir. városnak, Berettyóújfalu és Kölese nagyközségnek. A szegedi n\. kir. Ferenc József tudományegyetem „a tudomány és a 532