1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Brandt Vilmos

1917-ben pedig a koalíciós kormány, mint a Kossuth-párt régi tagját, Borsod vármegye főispánjává nevezte ki; ezt az állást ;i forradalom kitöréséig viselte. A forradalom alatt a vármegyében a kisgazdapártot szervezi meg, a kommunizmus azonban megszakítja e tevékenységét és a bolsevisták börtönébe kerül. A kommün bukása után Borsod vármegye kormánybiztosává nevezik ki. Ezt az állását megtartja :»z 1920. évi választásokig, amikor is volt főszolgabírói járása, a mezöcsáti kerület, képviselőjévé választja. Az első nemzetgyűlésen a Ház alelnöke volt. l'ol'.íikai tevékenysége kétirányú volt. Mini a Nagyatádi Szabó kisgazdapártjának vezető tagja, a demokratikus agrár eszmék szószólója volt. másrészt, mint a törvényesség iskolájában felnőtt politikus és mint humánusan gondolkozó ember, élesen szembe helyezkedett az akkori jogrendellenes cselekményekkel. Az egységes kormányzópártnak megalakulásakor egyik alelnöke lett. Az 1922—2(>. évi nemzetgyűlési ciklusban a közigazgatási bizottság elnöke voll. hosszas betegeskedése miatt azonban csak ;i ciklus vége felé veit aktív részt a politikában, amikor is az egvséges pártban is. a parlamentben is élesen foglalt állást a frankügyben ;i kormány mellett. Ez időben választják meg a Tisza jobbparti Mezőgazdasági Kamara elnökévé. E minőségében alapítja meg a kamara cgé>z területére kiterjedő Tiszajobbparti Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezetet. Elénk és irányító tevékenységet folytat a vármegyei és egyházi életben is. 192C)-ban és 19:51 -ben egyhangúan nyerte el újra a mezőcsati kerület mandátumát. Az Egységes Párt legtekintélyesebb tagja közül való. Nemes és haladószellemü konzervativizmusa és szerény egyénisége minden pártban tiszteletnek örvend. BRANDT VILMOS t (TöröktzentmiklÓs) 1888-ban szülelelt Désen. az erdélyi Szolnok-Doboka vármegyében. Kolozsvári tanult, oll végezte főiskolai tanulmányait i> az egyetem jogi fakultásán s 1910 b-n közigazgatási szolgálatol vállalt Szilágy vármegyében. 1911-ben vármegyei aljegyzővé választották, 1914-ben zilahi szolgabíró és 1919-ben ugyancsak a zilahi járás föszolgahirája leli. Ebben az állásában azonban már nem sokáig maradhatott, meri a megszálló románok elől 1919 februárjában mc53