1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XII. Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Menyhárt Gáspár dr.

MENYHÁRT GÁSPÁR DK. Ekei községben, Komárom megyében született 1868-ban. Gyulafehérváron, végezte középiskolai tanulmányait, majd a kolozs­vári egyetemen avatták 1891-ben a jogtudo­mányok doktorává. Ezután a cs. és kir. 51. gyalogezredben leszolgálta önkénteái évét; 1892-ben tartalékos hadnagy lett. 1893-ban államtudományi doktori, 1895-ben ügyvédi diplomát nyert és Kolozsváron nyitott ügy­védi irodát. 1898-ban a Eerenc.József-Tudo­mányegyetem jog- és államtudományi kara a magyar magánjogból egyetemi magántanárrá habilitálta. 1911­ben a kolozsvári egyetemre az ausztriai magánjog nyilvános ren­des tanárává nevezték ki. 1919-ben a székhelyéről elűzött és 1921-ben Szegedre helyezett egyetemen a magyar magánjog tan­székére helyezték át. Az egyetem jog- és államtudományi karának 1919—1920. és 1920—21. tanévekben, mikor az egyetem Buda­pesten székelt, és az 1927—28. tanévekben dékánja volt. Az egye­tem 1921 június havában rektorává választotta, s igy a most már Szegeden működő egyetemnek első rektora volt. Kolozsvári tar­tózkodása idejében élénk részt vett a város társadalmi s közéleté­ben. 1899 óta húsz éven át a román megszállásig választott tagja volt a város törvényhatósági bizottságának; vezető szerepet vitt a város politikai életében is, mint a szabadelvüpárt tagja, utóbb elnöke és később mint a munkapárt egyik oszlopos tagja. Tiszteletbeli titkári minőségben tagja volt az erdélyi katolikus státus igazgató-tanácsának, amelynek működésében igen nagy és értékes tevékenységet fejtett ki. 1921-ben az egyetemmel Szegedre költözvén, csakhamar Szeged város társadalmi és közéletében is vezetöszerephez jutott. Munkásságának elismeréséül a város tör­vényhatósági bizottsága 1929-ben örökös tagjává választotta. Az egyetemi klinikák és természettudományi intézetek építésének be­fejezése alkalmával 1930-ban a kormányzó az egyetemi oktatás és az egyetem elhelyezése körül szerzett odaadó munkásságának elismeréséül a másodosztályú polgári érdemkereszttel tüntette ki. Kezdeményező és irányító szerepe volt 1922-ben az egj'etem fenn­állásának félszázados jubileuma alkalmából a „Ferenc József­Tudományegyetem Barátainak Egyesülete" megalapításában, mely­nek 1930-ban történt lemondásáig ügyv. elnöke volt s amely egye­sület távozásakor a tiszteletbeli elnökséggel tisztelte meg. Rendes tagja a szegedi Dugonics Társaságnak, önálló müvei: Jogcselek­mények (különösen az ajándékozás) hatálytalanításáról. (Kolozs­491

Next

/
Thumbnails
Contents