1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XII. Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Berzeviczy Albert dr.

mélységes meggyőződésű szabadelvüség s emelkedett szellemű nacionalizmus jellemzi. Főbb munkái: Közművelődésünk és a harmadik egyetem (1894); Az ismeretterjesztés eszközei az iskolán kivül (1897); Itália, útirajzok és tanulmányok (1898, második kiadás 1905-ben, németül 1908-ban); Beszédek és tanulmányok (1904); Régi emlékek, 1853—1870 (1907); Beatrix királynő (1908, megjelent franciául — La Reine Beatrice d'Aragon — és spanyol nyelven is 1911-ben); A cinquecento festészete, szobrászata és művészi ipara (1908); A tájképfestészet a XVII. században (1910); A természetfeletti elem Shakespeare színmüveiben (1911, megjelent németül — Das übernatürliche EJement in Shakespeares Dramen —- és franciául is: Le surnaturel dans \e Theatre de Shakespeare); Az ötvenes évekből (1923); Az abszolutizmus kora Magyarországon (1921—26). E munka első kötetét az Akadémia 1925-ben a nagy jutalommal tüntette ki. Publicisztikai tevékenysége főként a Budapesti Hirlap és a Pester Lloyd hasábjain folyt le. Az utóbbinak most is állandó cikkírója. Témáit rendszerint ti külpolitika köréből meriti. A politikai élettől ezeri közben csak ideigleneseit' volt távol, Mikor a Wekerle-kormány bukásával az ellenzéki koalíció uralma véget ért s a régi 67-es párt maradványaiból alakult Nemzeti Társaskör újra politikai párttá lett, a szabadelvű tábor régi vezérei között ő is újra megjelent a politikai arénában. A párt régi neve helyett az ő indítványára vette fel a „Nemzeti munkapárt" nevet s az 1910 nyarán megtartott általános választásokon többségre jutott. Berzeviczy ezúttal Budapest főváros második kerületében kapott mandátumot s a képviselőház megalakulásakor elnökévé választotta. Másfél esztendeig töltötte be ezt az akkor rendkívül nehéz tisztet, nagy elődeihez méltó tárgyilagossággal és pártatlansággal, de viszszalépett, amikor a Justh-párt 1911-ben okbstrukciót hirdetett a katonai javaslatok ellen s a pártszenvedélyekkel szemben ő sem tudott boldogulni, holott a Ház minden oldaláról tökéletes bi zalommal voltak hozzája. Politikai működése nem szorítkozott csupán a belpolitikára, hanem eltekintve a delegációkban való szereplésétől, kiterjedt a külpolitikára is, melynek terrénumán különösen ujabb időben fejt ki fokozott tevékenységet, mióta az Interparlamentáris Unióban, mely ebbeli tevékenységének tulajdonképpeni szintere, a kisebbségi kérdés és a lefegyverzés problémája uralja e testület tanácskozásait. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának 1896 óta — ebben az esztendőben az Unió Budapesten ülésezett — alelnöke s 1920 óta elnöke. Az 1900-ban Parisban megtartott konferencián Apponyi mel475