1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XI. Törvényhatóságok (vármegyék és városok) által választott felsőházi tagok - Szodfridt József

alelnöke vollt a budapesti I. kerületi függetlenségi és 48-as pártnak. Többizben volt választási elnök. A világháború alatt elnöke volt az I. ker. segitőbizottságnak és az adófelszólamlási bizottságiak. A Szabadpolgári Párt bizalmából 1909-ben tagja lett Budapest törvényhatósági bizottságának; a közgyűlésen szorgalmazta a szlöjdoktatásnak az elemi iskolákba való felvételét és a Rákócziszobornak felállítását. 1920 óta ismét tagja a törvényhatóságnak, mint a Keresztény Községi Párt tagja. Indítványára Apponyi Albert grófot 75-ik születésnapján Budapest díszpolgárává választották. Több fontos bizottságnak tagja volt. Elnöke a Szabadpolgári Körnek, másodelnöke a Budai Polgári Kaszinónak, elnöke a tabáni róm. kat. egyházközségnek, diszelnöke az I. ker. - Általános Közjótékonysági Egyesületnek, a Németvölgyi Polgári Körnek, a Rákóczi Szövetségnek, a Balatonziamárdi Fürdőegyesületnek, a Szent (iellért Egyesülehiii'k. nagyura az Emerieánának, vezetője és tagja több társadalmi ós kulturális intézménynek. Tagja az Orsz. Idegenforgalmi Tanácsnak, igazgatóségi tagja a Községi Takarékpénztárnak, felügyelőbizottsági tagja illetve elnöke a Bcs/kárlnak és a Földalatti és Szenllőrinei vasútnak. 1917-ben időközi választáson Budapesten az I. kerületben országgyűlési képviselővé választották a radikáliwpárti Supka Gézával szemben. Tagja volt az Apponyi-féle függetlenségi és 48-as, majd később a 48-as alkotmánypártnaik; Mint képviselő a köztisztviselők érdekében szólalt fel s tagja volt a háborús közélelmezési bizottságinak. 1926-ban a Keresztény Községi Párt delegálása alapján Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága megválasztotta a felsőház tagjának. Felsőházi beszédeiben fővárosi, közlekedésügyi, idegenforgalmi és szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozott. 1931-ben a budai (I.) kerület pótképviselőjévé választották meg. SZODFRIDT JÓZSEF Győrben születelt 1860 március 19-én. Középiskoláit és a jogakadémiát Győrben végezte és ugyanitt lett jog- és államtudományi államvizsgát. Közszolgálati pályáját 1882-ben kezdte meg Győr vármegyében mint aljegyző. Utóbb árvaszéki jegyző és árvaszéki ülnök lett. Húsz évi szolgálat után. mely idő alatt központi főbiró is volt, mint árvaszéki elnök fejezte be megyei pályáját. 1912-ben Győr vármegye és Győr szabad királyi város főispánjainak nevezték ki. El 463