1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Felsőház - XI. Törvényhatóságok (vármegyék és városok) által választott felsőházi tagok - Pálóczi-Horváth István
intézetek Országos Szövetségének vezérigazgatói állását, mely intézet élén áll azóta is, mint vezérigazgató. E minőségében igen sokat foglalkozik ama nehéz ügyekkel, amelyek a földbirtokreform végrehajtása körül merültek fel. Közben 1911-től 1913-ig az úgynevezett „Überlaind"-földek kormánybiztosa volt. Csanád-Arad-Torontál vármegye küldte a felsőházba, ahol igen nagy tekintélye van. A felsőházban inkább a bizottságok munkájában vesz tevékeny részt; szakszerű felszólalások keretében foglalkozik gazdasági és pénzügyi természetű kérdésekkel. A felsőház képviseletében foglal helyet a 33-as Országos Bizottságban, amelynek fontos munkásságában igen élénk részt vesz. A 33-as bizottság bizalmából lett tagja a Teleszky János vezetésével működő hatos albizottságnak,. amelynek tudvalévően az állami költségvetés kiadási tétéleinek csökkentésénél van súlyos szerepe. A kormányzó 1931 decemberében közéleti érdemeinek elismeréséül, az I. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki: ezzel a kitüntetéssel tudvalevően a nagyméltóságú cini jár. Gróf Károlyi Gyula kormányának megalakulása után sűrűn került kombinációba illetékes helyen, mint a pénzügymiszteri tárca komoly jelöltje. PÁLÓCZI-HORVÁTH ISTVÁN 1857 december 30-án született az ungmegyei Iskén. A sárospataki református gimnáziumban, majd a kassai reáliskolában végezte középiskolai tanulmányait, azután pedig a budapesti Műegyetem hallgatója lett. 1876-ban bevonult a cs. és kir. 4-ik tüzérezredhez ahol önkéntesi évét szolgálta. Résztvett a boszniai okkupációban, azután pedig ténylegesittette magát és 1888-ig mint tényleges tüzértiszt teljesített szolgálatot. Ekkor kapitányi rangban szolgálatonkivüli viszonyba helyezték s azóta Örkényi birtokán gazdálkodik. Ez időtől kezdve állandóan élénk részt vett Pest vármegye közéletében; a pestmegyei törvényhatósági bizottság egyik legismertebb és legsűrűbben szereplő tagja. 1921-ben és 1922-ben országos elnöke volt az Ébredő Magyarok Egyesületének, két esztendei elnökség után azonban erről a tisztségéről lemondott. Pest vármegye törvényhatósága küldte be a felsőházba és legutóbb a közgyűlés örökös tagjául is megválasztotta. Közéleti érdemei jutalmául a kormányzó 1928-ban a II. oszt. magyar érdemkereszttel tüntette ki. 455