1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XI. Törvényhatóságok (vármegyék és városok) által választott felsőházi tagok - Jankovich Béla dr.

előadásainak sok hallgatója van. Nagy feltűnést keltett 1909-ben a kink kérdésben adott véleménye, amelyre sokáig hivatkoztak a politikában s közgazdaságban egyaránt. Tudományos kutató munkája mellett már korán foglalkozott politikai kérdésekkel is. A szabadelvű eszmék hive volt és rendkívül gyors és fényes politikai karriert futott meg. 1910-ben a/ akkor alakult nemzeti munkapárthoz csatlakozván, az Ipolysági kerületben kapott mandátumot. Már a rákövetkező év november 23-án a képviselőház egyik alelnökévé választotta s a király 1912 szeptemberében valóságos belső titkos tanácsosai sorába emelte. 1913 február 9-éii vallás- és közoktatásügyi államtitkár, néhány nappal később, 1913 február 26-án pedig közoktatásügyi miniszter lett, egy a kormányban hirtelenül kitört részleges válság megoldása során. Ezt az állást 1917 június haváig töltötte be, amikor a Tisza-kormánnyal együtt ő is lemondott. Miniszterségéhez számos nevezetes közöktiaitásügyi reform fűződik. Érdemeinek elismeréséül a király 1916-ban a vaskoronarend I. osztályával s lemondása után a Lipót-rend nagykeresztjével tüntette ki. Tisza István legbizalmasabb barátai közé tartozott s vezére tragikus halála irtán vissza is vonult a közszerepléstől és inkább tudományos, közgazdasági buváriatainak szentelte idejét. Tudományos kutatásainak eredményét folyóiratokban és könyvalakban tette közzé. Főbb munkái: Utazás Indo-Kinában (1893); Frankreich in Indo-China (1893); Jupanische Zustande (1894); Külkereskedelem és váltóárfolyam (1894); Die Maehtvérháltnisse is Ost-Asien (1895); Aranyágió és áralakulás (1895); Indexnunimer (1899); A közgazdaság módszere (1902); A határhaszon elmélete és a psychophysikai alaptörvény (1908); Művelődéstörténeti párhuzam nyugat és kelet között (1911); A pénzintézetek reformja (1911); Barzahlung als Grundlage unserer Valutapolitik (1911); Az értékelmélet mechanikai alapelveiről (1906—8); Osztrák és magyar indexszámok 1867—1909 (1909); Kereskedelmi mérlegünk passzivitásáról (1913); A papírpénz inflációja és értéke a legutolsó évtized tapasztalatai nyomán (1925). Kzt a müvét, mely németül Beitrage zur Theorie dea (ieldes anf Grund der Kríahrungen in den Jahren 1914—1925 (Mainz, 1926) cim alatt jelent meg, •AT Akadémia a Kautz Gyula-jutalommal tüntette ki. Nagyméretű tudományos munkásságának elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1913-ban levelező tagjává választotta. Az összeomlás után visszavonult a közélettől és előbb hontmegyei birtokán gazdálkodott, majd 1922-ben átment Fejér megyeijén lévő birtokára s azóta e vármegye törvényhatósági bizottságának virilis jogon tagja. A felsőház tagjává 1927 januárjában Fejér vármegye törvényhatósága választotta meg. 440