1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XI. Törvényhatóságok (vármegyék és városok) által választott felsőházi tagok - Igaz Béla dr.

IGAZ BÉLA DR A somogyniegyei Lábod községben születelt 1865 január 8-án. Középiskoláit Veszprémben, Budapesten és Pécsett végezte teológiai tanulmányait pedig Wienben, az egyetemen, mint pazmanita. Ugyanez évben felszenteltetvén, Pincehelyre került káplánnak, tmajd a bécsi Szent Ágostonról elnevezett felsőbb papnevelő tagja lett; itt szerezte meg hittudor i levelét 1891-ben. Még ebben az évben Mágocson, 1892-ben pedig Pécs-Belvárosban káplán lett, ahol egyben mint városi hitoktató is működött. 1894-ben piapnevelőintézeti tanulmányi felügyelővé s helyettes theol. tanárrá nevezte ki felsőbb hatósága és ugyanebben az évben a Katholikus Legényegylet másodelnöke, vármegyei árvaházi hitoktató és városi leányiskolái hittanár lett. Egyházi pályájának további állomásai során 1898-ban püspöki titkár, 1899-ben ideiglenes irodaigazgató és pápai kamarás. 1906-ban püspöki iroduigazgaló és tb. kanonok, 1912-ben székesegyházi kanonok, papnevelöintézeti rektor és egyházmegyei főtanfelügyelő lett, mely tisztét 11 éven át viselte. 1917-ben dorozsmai címzetes apát, 1920- 26-ig káptalani uradalmi kormányzó, 1923-ban pápai praelátus és az ehm. róm. kat. tanítók fegyelmi tanácsának elnöke, 1930-b:m az egyházmegyei bíróság elnöke. Résztvett a Pécsi Katolikus Kör alapításában és 1915 óta egyházi alelnöke. Az ehm. zsinati vizsgálóbizottság tagja. Egyéb közéleti tevékenységében örökös tagja Baranj^a vármegye törvényhatósági bizottságának, tagja Pécs sz. kir. város törvényhatósági bizottságának, Baranya vármegye és Pécs város közigazgatási bizottságának, valamint közgyűlésének; elnöke a Vármegyék és Városok Országos Mentöegyesülete péesvidéki fiókjának, a pécsi járás adófelszólamlási bizottságának, a VI. és VII; Cserkészkerületnek, továbbá élén á!' több helyi, gazdisági és kulturális intézménynek. A felsőházban Baranya vármegye törvényhatóságának küldötteként foglal helyet 1927 óta: megválasztásával a vármegye közönsége elismerését óhajtotta kifejezni azokért a jelentős érdemekért, amelyeket Baranya közélete körül egy emberöltőn át szerzett. A felsőház vitáinak egyik legszorgalmasabb szónoka. Gazdasági és szociális tárgyú beszédei mindig számithatnak a Ház érdeklődésére, nemcsak tárgyuknál, hanem ékes rhétori formákban gazdag nyelvezetüknél fogva is. 437