1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XI. Törvényhatóságok (vármegyék és városok) által választott felsőházi tagok - Darvas Béla - Dékány László

DARVAS BÉLA Ongóujfalun, Abauj megyében, született 1854-ben. Iskoláit Eperjesen és Miskolcon végezte, majd a budapesti egyetemre jött, ahol a jogi fakultáson folytatta tanulmányait. Jogi tanulmányainak elvégzése után bevonult a negyedik ulánus ezredhez Kassára, ahol leszolgálta önkéntesi évét, azután pedig családi birtokára vonult vissza és ott gazdálkodott. Már mint fiatalember részt vett a közéletben. Különösen szűkebb hazájában szerzett • népszerűséget ugy, hogy 1896-ban a szikszói kerület szabadelvű párti programmal képviselőjévé választotta. Egy cikluson át képviselte a szikszói kerületet, az 1901-es választásokon azonban már nem lépett fel. Birtokán gazdálkodott inkább s emellett élénk résztveit a vármegyei életben. A bolsevizmus alatt letartóztatták és három napig túszként a Markó-utcai fogházban tartották. A bolsevizmus bukása után hazatért családi birtokára, újból gazdálkodásra fordította minden idejét és tovább folytatta a vármegyei politikai és társadalmi életben kifejtett munkásságát. Szűkebb hazája, Abauj vármegye törvényhatósága választotta be a felsőházba másodízben. DÉKÁNY LÁSZLÓ Kecskeméten született, 1856-ban. Ügyvédnek készüli s miután tanulmányait a kecskeméti református jogakadémián befejezte és Budapesten ügyvédi vizsgát tett, csakugyan ügyvédi praxist is kezdett Kecskeméten, amelyet azonban három év multával abbahagyott, mert az akkoriban életbelépett végrehajtási eljárás ellenkezett a lelkiismeretóveJl. Más pályát keresett tehát és 1885-ben árvaszéki jegyzője lett szülővárosának, amelynek közigazgatásában az ezután következő négy évtized alatt jelerotős pozíciót vivott ki magának. Gyors egymásutánban jegyzője, majd főjegyzője, 1913-ban helyettes polgármestere és pénzügyi tanácsnoka lett Kecskemétnek, melynek modern fejlődése körül kiváló érdemeket szerzett magának. Legutóbb az árvaszék eJnöke volt és helyettes elnöke a városi tanácsnak. 1928-ban nyugdíjaztatta magát, de nagy tekintélyével most is befolyást gyakorol a városi politikára. Kecskemét törvényhatóságának örökös tagja és felsőházi képviselője. 429