1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XI. Törvényhatóságok (vármegyék és városok) által választott felsőházi tagok - Antal Géza dr.

vezésében nagy szerepet vitt és az 1926. évi alakuló közgyűlésen ő elnökölt. Pest vármegye közigazgatásának fejlesztése és a vár­megye érdekében egy emberöltőn át végzett munkája elismeré­séül Kalocsa, Rákospalota, Szentendre városok és ötven község díszpolgárává, Pestvármegye pedig törvényhatósági bizottságának örökös tagjává választotta. Megkapta a II. osztályú polgári hadi­érdemkeresztet, a kormányzó pedig a II. osztályú magyar érdem­kereszttel tüntette ki. Széleskörű 'társadalmi tevékenységet fejt ki; a Vármegyék ós Városok Országos Mentőegyesületének h. el­nöke, a TESz és a Pestvármegyei Gazdasági Egyesület alelnöke, a Vöröskeresztegylet, a Gazdasági Egyesületek Országos Szövet­sége, a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület, az Alföldi Köz­művelődési Egyesület, a Budapesti Memtöegyesület, a Faluszövet­ség, az Országos Kaszinó, a Tisztviselő-Kaszáló választmányának tagja és ezen felül helyet foglal még számos társadalmi és szak­egyesületben. Pest vármegye küldte a Felsőházba. ANTAL GÉZA DR. A dunántúli református egyházkerület püspöke, jeles bölcsész. Tatán, 1866 már­cius 16-án született. A tatai, majd a pápai református gimnázium növendéke volt, az­után pedig teológiát tanult Pápán, Utrecht­ben és Berlinben. Huszonkét esztendős ko­rában, 1888-ban a pápai ref. főgimnázium tanára lett, 1898-tól 1924-ig pedig ugyan­csak Pápán a ref. teológiai főiskola tanára volt. Közben (1905—1906-ban) hosszabb időt töltött Amerikában, ahol az Észak­amerikai Egyesült-Államokba kivándorolt magyarság helyzetét és a kivándorlás kérdését tanulmányozta. 1910-től 1918-ig Pápa város országgyűlési képviselője volt és a nemzeti munkapárt osz­lopos tagjai közé tartozott Az országgyűlésen mondott beszédei több izben nagy feltűnést keltettek. Általános meglepetésre ki­tűnően képzett közgazdásznak bizonyult. Különösen a bankkér désnek volt alapos ismerője, amiért abban az időben tréfásan „bank-teológusnak" nevezték. A választói jog kérdésében, mint­hogy a széleskörű kiterjesztés és a titkosság hive volt, szemben állott Tiszával. A világháború alatt humanitárius ügyeknek szentelte mun­kássága javarészét. 1919 őszén Hollandiába ment. Évekig tartóz­kodott kint s feleségével együtt előadásaival é± publicisztikai tevé­kenységével sokat tett í holland nemzet Magyarország iránt való 27 417

Next

/
Thumbnails
Contents