1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - X. Az örökösjogu főrendü családok által választolt felsőházi tagok - Zichy Géza Lipót gróf dr.

forradalmi mozgalmakban, azután azonban visszavonult az aktiv politikai élettől és hosszú ideig kizárólag gazdaságának szentelte minden tevékenységét, sokszor emelve szót a mezőgazdaság érdekeiért, amelyeket azonban mindig össze tudott egyeztetni az ország magasabb közös érdekeivel. Mint az örökösjogu főrendi családok egyik választott képviselője, tagja az országgyűlés felsőházának a Ház megalakulása (1927) óta. A Házban egy elmúlt nagy korszak kiváló reprezentánsíiinak kijáró tisztelet veszi körül. A legitimista politikáinak legexponá'ltabb képviselői közé tartozik s több ünnepélyes alkalommal ő precizirozta e tábor álláspontját híveinek egyértelmű helyeslése mellett. ZICHY GÉZA LIPÓT GRÓF DR. Zichy Géza grófnak, a Magy. Kir. Operaház egykori nagynevű intendánsának fia, — 1882-ben szülelett Budapesten. Részint a fő-, városban, részint Pozsonyban végezte középiskolai lanulinányait; azután jogot hallgatott és . a budapesti tudományegyetemen nyert állam- és jogtudományi doktori oklevelet. Tanulmányainak befejezése óta főként gazdasági téren munkálkodik. Több nagyszabású vállalatot alapított s egyébként is rendkívül élénk tevékenységet fejt ki a ma gyár közgazdasági élet legkülönbözőbb ágazataiban. Ezidőszerint is tagja számos ipari és kereskedelmi vállalat, valamint pénzintézet igazgatóságának vagy felügyelőbizoltságának. Emellett — örökölve édesatyjának a művészetek iránt való nagy szeretetét — műértő mecénása a zenének és a képzőművészeteknek, amelyeknek egyes ágaiban maga is sikerrel próbálkozo-tt. Zichy Géza Lipót gróf nagy érdeklődéssel kiséri a magyar mozgásművészet fejlődését, aminek érdekében maga is igen jelentékeny tevékenységet fejt ki s nagy érdemei vannak az e téren elért eredmények körül. Elnöke a Magyar Mozgásművészeti Egyesületnek. Az utóbbi időben igen behatóan érdeklődött a magyar filmgyártás ügye iránt is és jelentős része van abban, hogy Bethlen Margit „Halhatatlan szerelem" cimü ismert pantomimjét megfilmesítették. Feljegyzésre érdemes az is, hogy lelkes előharcosa és propagálója a margitszigeti szabadtéri előadásoknak. A politikai életben eleddig — ugyancsak atyja példáját követve — nem vállalt aktívabb szerepet és az országgyűlés felsőházának munkásságában inkább csak a bizottságokban vett részt. 411