1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - X. Az örökösjogu főrendü családok által választolt felsőházi tagok - Wilczek Frigyes gróf - Zelanka-Zelenski Róbert gróf

WILCZEK FRIGYES GRÓF Erdőkürtön, Nógrád vármegyében született 1874-ben. A kalocsai Stephaneumban, majd a budapesti Ferenc József nevelőintézetben végezte középiskoláit s a budapesti tudományegyetemen avatták 1897-ben az államtudományok doktorává. Nyomban ezután Hont vármegye szolgálatába lépett és vármegyei aljegyző, majd tb. főjegyző lett. 1901-ben az alsólendvai kerületben néppárti programmal képviselővé választották. 1908ban, a koalíció alatt, a király Nyitra vármegye, 1910-ben pedig Hont vármegye és Selmiec és Bélabánya szabad kir. városok főispánjává nevezte ki. 1913-ban, mikor gróf Tisza István lett a miniszterelnök, főispáni állásáról lemondott és nyugdíjba ment. A világháború kitörésekor ismét szolgálatra jelentkezett és ekkor Tisza István miniszterelnök megbízta a hadsegélyző bizottság népjóléti albizottságának vezetésével. Ezt a hivatalt töltötíe be mindaddig, amig Tisza kormányon volt. ő alapította 1922-ben a Magyar Légiforgalmi Társaságot, az első aviatikával foglalkozó magyar vállalatot, amelynek 1928-ig elnöke is volt és nagy buzgalommal tette virágzóvá az első ilynemű magyar alakulást. ZELANKA-ZELENSKI RÓBERT GRÓF 1850 július 30-án született Ujaradon. Felsőbb iskoláit Firenzében, Parisban, Budapes'en és Hohenheimban végezte. 1899-ben kapott magyar grófságot. Ifjú kora óta a legélénkebben vett részt minden agrármozgalomban. Hires mintagazdaságokká emelte agy Aiad, Békés, Csongrád, Szatmár, Szabolcs. Ugocsa, és Bereg vármegyei birtokait, mint galíciai latilundiumát. Elnöke volt az Aradmegyei Gazdasági Egyesületnek, a Magyar Szőlősgazdák Ország >s Egyesületének, a Gazdák Biztosító Szövetkezetinek és a Mezőgazdiasági Szesztermelők Országos Egyesülelének. Cs. és kir. kamarás. Hosszú ideig igazgató-elnöke voilt a Nemzeti Kaszinónak. 1903 óla valóságos belső titkos tanácsos, ö volt egyik alapilója az Arad-Kürösvölgyi, illetőleg Arad-Csanádi vasutaknak. 1881-ben választotta 408