1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - X. Az örökösjogu főrendü családok által választolt felsőházi tagok - Széchenyi Bertalan gróf

át politikai tevékenységét, de egyre jobban eltávolodott a szabadelvüpárttól s különösen Tisza István grófnak lett erős politikai ellenfele. A főrendiházban több nagy elflenzéki beszédet mondott és a demokratikus eszmékért szállt sikra. Nagy beszédeket mondott a választójog mellett, a sajtószabadság érdekében és általában a demokratikus Iraladás érdekében. Ezek a beszédek annak idején országszerte nagy feltűnést keltettek, nemcsak tartalmukkal, hanem azért is, mert a szónok egyik legelső főrangú családunk sarja volt. Az 1910-es választásokon nagy politikai ellenfelével, Tisza István giróffal szemben Aradon lépett feli. A küzdelem rendkívül heves volt és Széchenyi alul maradt, de politikai súlyát és befolyását ez a bukás csak növelte. Később politikai ügyekből kifolyólag olly éles ellentétbe került Tisza István gróffal, hogy párbajt is vivott vele. A háborús Wekerle-kormány idején Somogy vármegye főispán já-vá nevezték ki, később élelmezési kormánybiztosi minőségben hatás/körét Tolna és Baranya vármegyékre is kiterjesztették. A forradalom első napjaiban ettől az állásától megvált és visszavonullt somogyi birtokára. Irodalmi téren is működött. 1910-ben nagyobb munkája jelent meg A népesedés és, nemzeti nagyság cimen. A felsőházban nagy feltűnést keltő ellenzéki szellemű beszédekben birálta a kormány politikáját és intézkedéseit. Emlékezetes marad az a felszólalása (1931. dec), amelyben súlyos kritikát gyakorolt a Bethlen-kormány gazdálkodásáról és választási rendszeréről. SZÉCHENYI BERTALAN GRÓF Született 1866 október 24-én Sopronban. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban végezte, a gazdasági akadémiát pedig Magyaróváron. Beutazta egész Európát, Afrika és Kisázsia egy részét. A 7-ik honvéd huszárezrednek tartalékos tisztje volt. Cs. és kir. kamarás, A főrendiháznak 1901 óta tagja és több izben jegyzője is volt. Tagja volt a királyi és országos legfőbb fegyelmi ibiróságnak, az Országos Közlekedési Ta'nácsnak és a* Országos Tarifa Bizottságnak. Felsösegesdi birtokát a legkiválóbb mezőgazdasági birtokok egyikévé fejlesztette. Közgazdaságii ós kulturális, továbbá népjóléti és közjótékonysági téren sok jelentőségeset alkotott. 1922-ben felemelte szavát az egyetemi zavargások és a nemzetnek több táborra való szakadása ellen. Ugyanakkor Rákosi Jenőhöz 404