1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - X. Az örökösjogu főrendü családok által választolt felsőházi tagok - Cziráky József gróf dr.

embert, aki egyike volt az 1910-es parlament korjegyzőinek. Amikor kitört a háború, bevonult huszárezredéhez és az olasz és szerb harctéren vette ki részét a katonai szolgálatból. A háború után nem foglalkozott többé politikával, hanem részint ügyvédi hivatásának, részint a gazdálkodásnak szentelte minden idejét. A főnemesek választották meg a felsőház tagjává, amelyben korjegyző volt és jegyzőnek is megválasztották. CZIRÁKY JÓZSEF GRÓF DR. Sárosdon, Fejér vármegyében született, 1883 jun. 11-én. Tanulmányait a bécsi Teréziánumban, majd a bécsi és budapesti tudományegyetemen végezte. Jogot hallgatolt és 1905-ben Budapesten az államtudományok tudorává avatták. Tanulmányai befejeztével leszolgálta önkéntesi évét a soproni Nádasdy-huszároknál, azután pedig külföldi tanulmányútra indult. Visszatérve, aktiváltául magát a Nádasdy-huszároknál, ahol mint hadnagy szolgált, de csakhamar búcsút mondott a katonai pályának. 1901-ben mint pártonkívüli képviselőjelölt lépett fel Csornán Rakovszky Istvánnal szemben, azonban öt szavazattal kisebbségben maradt. A világháborúban évekig harcolt a fronton, több izben megsebesült s mint tartalékos huszárszázados szerelt le. Vitéz magatartásáért több kitüntetésben részesült s IV. Károly király megkoronáz tatása alkalmával aranysarkantyús vitézzé ütötte. A király megkoronázásakor egyébként mint zászlósúr teljesített szolgálatot. A harctéren tartózkodott még, amikor a király 1917 júniusában az Esterházykormány előterjesztésére Sopron város és Sopron vármegye főispánjává nevezte ki. Erről a méltóságáról egy évvel később, a Wekerle-kormánnyal támadt differencái miatt lemondott. Ellenforradalmi tevékenysége miatt a kommunisták halálra ítélték, de a dénesfai munkásság közbelépésére szabadon bocsátották. Az 1920-iki nemzetgyűlési választásokon ismét Csornán lépett fel pártonkívüli programmal, de ezúttal is kisebbségben maradt. 1920 februárjában a Huszár-kormány Vas vármegye főispánjává és Nyugat-Magyarország kormánybiztosává nevezte ki s ebben a méltóságában működött 1921 októberéig, amikor az akkori események során tanúsított erősen legitimista magatartása miatt felmentették. A második nemzetgyűlésen mint pártonkívüli legitimista képviselő a szombathelyi kerületet képviselte. 192G-ban hosszabb 394