1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - VIII. A Magyar Nemzeti Bank elnöke - Popovics Sándor dr.

korolhatott. Mégis rendkívüli érdeme, hogy a valutaromlás tempóját mérsékelni tudta. (1918 eleje és szeptember 21-ike között, amikor a korona értékének kerek egy harmadára esett, az árfolyam 50 és 60 svájci centimes között ingadozott.) Az összeomlás után, mint a háboruelőtti magyar közélet oly sok nagytekintélyű vezető egyénisége, ő is visszavonult a közélettől, amelyben az alkotmányos viszonyok helyreálltával már nem is szándékozott résztvenni többé. Mégis engedett az akkori kormányzat hívásának, amikor annak az ország érdekében az ő tekintélyére és szaktudására volt szüksége s előbb (1920-ban) tagságot vállalt a Neuillybe küldött magyar békedelegációban, 1921 áprilisában pedig elvállalta az akkor szervezett Magyar Állami Jegyintézet elnökségét. Tulajdonképen ő szervezte meg meglepő gyorsan és sikeresen ezt az intézetet, mely csakhamar az időközben likvidált Osztrák-Magyar Bankra emlékeztető pontossággal és szabatossággal működött, ha deflációs politikájával az inflációs kórnak nem is tudott véget vetni. Hogy is tudott volna, mikor a magyar állam akkoriban hetenként kb. 25 milliárd, havonként tehát 100 milliárd korona értékű bankjegyet vett igénybe a Jegyintézettől, még pedig az államháztartás folyó deficitjének fedezésére, nem pedig produktív kiadásokra, melyekről akkor persze szó sem lehetett. Annál nagyobb érdeme Popovicsnak, hogy mikor a Magyar Nemzeti Bank a Népszövetség égisze alatt végrehajtott rekonstrukciós tervezet egyik első etapja gyanánt 1924 nyarán megalakult s őt a kormányzó annak elnökévé nevezte ki, most már, hogy a pénzügyi konszolidáció feltételei adva voltak s olyan tényezőktől függtek, amelyekre a kormányzat elhatározó befolyást gyakorolhatott, a magyar koronát — még pedig az angol fonthoz való relációjában — szinte példátlan gyorsasággal és mintegy 25 százalékkal a megszilárdulás előtti kurzus felett stabilizálta, megteremtvén ezzel az államháztartás kiegyensúlyozásának legelső feltételét. Röviddel a Nemzeti Bank megalakulása után Londonba ment, ahol közte s az Angol Bank között megállapodás jött létre a két bank kooperációja tárgyában s ezzel a Nemzeti Bank lekintélye egy csapással meg volt alapozva. Ehhez járult Popovics nagysikerű ércfedezet-politikája; ennek köszönhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank már rövid idővel megalakulása után a világ egyik legjobban fundált jegykibocsátó intézete lelt. Hogy milyen súlya volt akkor az intézetnek a világ pénzpiacán, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy a Magyar Nemzeti Bank is ott volt ama legelső világintézetek sorában, amelyek a belga valuta konszolidálását vállalták. A papirkoronáról az ércfedezetü pengőre való áttérést 1927 386