1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Felsőház - V. Az ország zászlósai és a két koronaőr - Festetits Tasziló herceg - Ambrózy Gyula gróf
szőtt. A szabadelvüpárthoz tüntetésképpen akkor csatlakozott, amidőn a kilencszázas évek elején a párt megpróbáltatások elé került s amikor Tisza István ellen összefogott az ellenzék. A koalíció alatt passzivitásba vonult, később elnöke lett a temesvári munkapártnak. Wesselényi Miklós báró elhunytával 1916 : ban az egyik koronaőri állásra, Tiszia István gróf ajánlatára, Ferenc József őt jelölte első helyen és az országgyűlés együttes ülésén közfelkiáltással választotta meg koronaőrnek. Koronaőri esküjét IV. Károly koronázása előtti napon tette le. Koronaőr-társának, Széchenyi Béla grófnak 1918 decemberében bekövetkezett halála után, mint egyedüli koronaőrnek, sok diplomatikus ügyességet kellett kifejtenie, hogy a forradalom és kommunizmus alatt a magyar szent koronának semmi bántódása ne essék. A kommün alatt Láday István népbiztost, diákkori korrepetitorát használta fel, nemkülönben Romanelli ezredes támogatását vette igénybe arra, hogy a magyar korona épségét megvédhesse. A románok kivonulása ulán, 1920 márciusában, javaslatára Horthy Miklós kormányzó vezetésével országos bizottság állapitotta meg, hogy a szent korona és a koronázási ereklyék hiány nélkül, sértetlenül maradtak. A magyar szent korona története cimen érdekes tanulmányt irt, amelyben részletesen beszámol a szent korona bolyongásairól és a forradalmak alatt tanúsított koronaőri ténykedéséről. Ezzel a szent korona történetének és tanának népies ismertetését érte el azáltal, hogy többezer példányt ajándékozott a népiskoláknak. A Tornán megszállás alatt elvesztette temesmegyei birtokát, melyből az évek folyamán elsőrangú mintagazdaságot csinált; a románok mégis minden kártérítés nélkül s'ajátitották ki „földreform" cimén. Ezidőszerint néhány éves füteleki (Vas m.) tartózkodás után a fejérmegyei Kápolnásnyéken lakik. Elnöke volt a Temesvári Parcellázó Banknak, a Délmagyarországi Kereskedelmi Banknak, később a Temesvári Banknak. A Fabank igazgatósági tagja. Többedmagával 1898-ban alapította az Állatbiztosító Szövetkezetet, amely Budapesten székel és amelynek most is igazgatósági tagja. A frankügy idején tüntetőleg — nyilt levél utján — belépett az egységespártba, mert a legteljesebb mértékben elítélte a Bethlen miniszterelnök ellen intézett támadásokat. A főrendiháznak 1900 óta volt tagja. Felesége Wilczek Anna grófnő, Izabella főhercegnő volt udvarhölgye, csillagkeresztes és palotahölgy. 1896-ban lett kamarás és 1917-ben v. b. t. t, 1930ban közéleti érdemeinek jutalmazásána az I. oszt. érdemkereszttel tüntette ki a kormányzó. 375
