1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - II. Latin és görög szertartásu római katholikus egyháznagyok - Serédi Jusztinián dr.

vid ideig időzött itthon: 1908 őszén ismét Rómába ment, ahol a pápa rövidesen a kánonjogot kodifikáló pápai bizottság konsultorává nevezte ki. Ez időtől kezdve összes munkásságát az egyházjog kodfikálásának szentelte. Hamarosan a lelke lett a bizottságnak s ekkor és itt szerezte meg Gasparri bíboros nagyértékü rokonszenvét a maga szániára. El időben egyébként időnkint a Szent Anselm-egyetemen előadásokat is tartott az egyházjogból. E nagyarányú munkássága közben tört ki a világháború. Hullámai egyelőre nem értek el őhozzá, — mikor azonban Olaszország is ellenségeink között sorakozott fel, munkáját már csak a Vatikán területén folytathatta. A kódex 1918-ban készült el. a háború utolsó évében, és Serédi ekkor a spanyol kormány védelme alatt hazajött Pannonhalmára, ahol haladéktalanul katonai lelkészi szolgálatra jelentkezett. A forradalom és a kommün idejét Pannonhalmán töltötte. 1920 májusában rendjének főapátjává választották, de nem sokáig maradt e méltóságban, mert Gasparri bibornok-államtitkár hamarosan újra Rómába kérte, ezúttal a Codex forrásmüveit felsoroló munka megszerkesztését bizva rá. A tizennégy hatalmas kötetből álló nagy mii Codicis juris eanpnici fontes cimen csak nemrégiben készült el. Közben a vatikáni magyar követség egyházjogi tanácsosa és az apostoli Szentszéknél a magyar egyházmegyék és a magyar szerzetesrendek ügyvivője volt. Tevékenysége azonban mindezzel még nem merült ki: a pápa személyes felkérésére tanszéket vállalt a pápai levéltárosképző iskolán, amelyen a római kúriai jogtörténetet adta elő. E nagy munkásságának méltatásaként a pápa a Codex kiherdetését megörökítő hatalmas képen Serédi alakját is megfesttette és ujabb kitüntetésként a zsinati Szent Kongregáció kohzultorává is kinevezte. Egyébként is elhalmozta öt figyelmének és szeretetének számos jelével és fel kell jegyezni, hogy ugy a pápához, mint a bibornok-államtitkárhoz bármikor szabad bejárása volt. A Kormányzó ugyanez időben a kormányfőtanácsosi cim adományozásával fejezte ki elismerését Serédinek. 1927 december lén a pápa Esztergom érsekévé nevezte ki s ezzel megboldogult Csernoch János örökében Magyarország hercegprímása lett. A magyar katholikus egyház és az ország egész közönsége kitörő lelkesedéssel fogadta kineveztetésének hírét s mikor Serédi, akit a pápa néhány héttel később a consist. bíborral ruházott fel, Rómából hazajött, bevonulása valóságos diadalmenet benyomását tette. Hogy milyen valóban fénylő krisztusi szellemben vezeti az ország gondjaira bízott katholikus lelki életét, azt talán a legjobban a következőkkel lehet illusztrálni. Egy izben Rómában alkalma nyilt arra. hogv Mercier belga bíboros351