1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Felsőház - I. A Habsburg-Lotharingiai család teljeskoru tagjai - József főherceg
el az egyetlen eredményt. Ekkor történt, hogy egy megtizedelt ezred maradványait személyesen szedte össze s vette át a legnagyobb ágyutüzben a Piaven uj rohamokra. A piavei csata után, melyet mint a VI. hadsereg parancsnoka küzdött egyébként végig, a tiroli front parancsnoka lett. 1916 j ban a koronázás előtt, az ellenzék azt szerette volna, hogy nádorhelyettesként ö koronázza meg IV. Károlyt Tisza István helyett. Nagy vita és szavazás is folyt erről a parlamentben, ez a terv azonban nem sikerült A háborús összeomlás elején, 1918-ban, Károly király őt kérte fel homo regiusnak és ő tárgyalt a király megbízásából a politikusokkal, ő is bizta meg Hadik Jánost kabinetalakitással. Fáradozását a forradalom kitörése hiúsította meg. A király utasítása folytán a forradalom és kommün alatt is Magyarországon maradt. A kommunisták internálták, őrizetbe is vették, de kénytelenek voltak az angol király egyenes parancsára őt békében hagyni Alcsuthon, ahol a világtól elzártan élt. A kommün bukása után az ellenforradalom vezetőinek felkérésére, 1919 augusztus 5-én, mint az ország kormányzója jelent meg Budapesten s e minőségében nevezte ki Friedrich István kormányát, az ántántmegbizottak tiltakozása folytán azonban kénytelen volt e méltóságától visszavonulni. Ettől fogva politikai szerepet nem vállalt mindaddig, amig az országgyűlés felsőházának megalakulásakor annak tagja nem lett, de élén állott és áll minden társadalmi, kulturális és jótékonysági mozgalomnak, és talán nincs az országnak egyel len hősi emléke sem, amelynek felavatásán maga meg nem jelent volna. Emellett mint iró és akadémikus is rászolgált a nemzet szeretetére. 1913-ban adta ki első könyvét Erdei magány és egyéb vadásztörténetek cim alatt, s ugyancsak 1913-ban jelent meg a Századok Legendáiban szines és élvezetes afrikai útleírása. Elete nagy irodalmi müve háborús naplója, amelyet „A világháború, amilyennek én láttam" cim alatt adolt ki s amelynek első kötele 1926 decemberében jelent meg a könyvpiacon. Ebben a müvében, mely annak idején nagy magyar könyvszenzáció volt, temérdek bizonyítéka van annak, hogy milyen oktalanul pazarolták a véri a hadvezérek, milyen mostohán bántak a kezükre bizott nagyszerű magyar emberanyaggal és kiderül belőle az is, hogy a haditanácsban ő volt az egyetlen tábornok, aki a magyar ezredek számára a magyar vezényleti nyelvet követelte. Eleven, gyekran izgalmas leírásai a nagy háború egyes epizódjairól, magyar katonák nagvszerü teljesítményeiről, mélyretekinto politikai és szociológiai megfigyelései müvét, mely több kötetre terjed, a háborús memoárirodalom legelső sorába helyezik. :Í48
