1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - I. A Habsburg-Lotharingiai család teljeskoru tagjai - Albrecht főherceg

ALBRECHT FŐHERCEG 1897. július 24-én született Weilburgban (Baden mellett Alsóausztriában). Frigyes fő­herceg ós Croy-Dülmen Izabella főhercegnő fia. Atyiai ágon másodizigleni unokaöccse néhai Albrecht főhercegnek és elsői zig­leni unokaöccse XIII. Alfonz spanyol ki­rály anyjának, Mária Krisztinának. A Habs­burgok úgynevezett marsall-ágából szárma­zik, amelyik a dinasztia legkiválóbb hadve­zéreit adta mindig s atyai nagyanyja révén egyenes leszármazottja a legmagyarabb fő­hercegek egyikének: a palaünus-ágból származó József nádornak is. Anyja Európa legősibb famíliái egyikének sarja; e hercegi csa­lád ősanyja az egyetlen magyar dinasztia, az Árpádház egyenes leszármazottja volt és igy Albrecht főherceg ereiben az ősmagyar uralkodóház, az Árpádok vére folyik. A főherceg teljesen magyar nevelésben részesült. Pozsonyban végezte iskoláit, mindig ma­gyar nyelven vizsgázott és már kora gyermekkorától fogva a legjobb barátságban volt Pozsony magyar főúri és uri családjaival, ahol nemcsak nyelvében, de felfogásában és érzelmeiben is ma­gyarrá nevelődött. A pozsonyi katolikus gimnáziumban tett érettségit is; azután katonai kiképzést nyert és 1916 végén mint hadnagy, majd mint vadászfőhadnagy harcolta végig a világhá­borút. Főként az olasz fronton teljesített katonai szolgálatot, ahol bátorságának igen sok tanújelét adta, több izben vett részt ütkö­zetekben és sokszor volt életveszedelemben. Első nyilvános szerep­lése 1913-ban folyt le, amikor Ferenc József király egyenes meg­bízásából ő nyitotta meg a pozsonyi egyetemet. Az összeomlás után előbb édes apja tescheni és magyaróvári birtokán tartózkodott, azután Svájcba költözködött, ahol élénk összeköttetést és meleg barátságot tartott fenn a magyar ellenforradalmi körökkel, nem­csak a főúri politikusokkal, hanem a polgári származásuakkal is. A rend helyreállítása után elvégezte a magyaróvári gazdasági aka­démiát, ahol nemcsak védnöke volt, de legfőbb támogatója is az ifjúsági egyesületeknek és bajtársi szövetségeknek. Utóbb Buda­pestre költözött, ahol hosszú éveken át igen nagy szerepe volt minden társadalmi és jótékonysági mozgalomban. Védnöke volt a Gyermekvédő Ligának, mely nagyszerű munkásságának virág­korát az ő vezetése alatt élte át és fővédnöke lett a Vörös Kereszt Egyesületnek, mely most kiterjesztette működését az ifjúságra is. megalapítván az ifjúsági Vörös Kereszt-egyesületeket. A hazai 345

Next

/
Thumbnails
Contents