1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - I. A Habsburg-Lotharingiai család teljeskoru tagjai - Albrecht főherceg

ALBRECHT FŐHERCEG 1897. július 24-én született Weilburgban (Baden mellett Alsóausztriában). Frigyes főherceg ós Croy-Dülmen Izabella főhercegnő fia. Atyiai ágon másodizigleni unokaöccse néhai Albrecht főhercegnek és elsői zigleni unokaöccse XIII. Alfonz spanyol király anyjának, Mária Krisztinának. A Habsburgok úgynevezett marsall-ágából származik, amelyik a dinasztia legkiválóbb hadvezéreit adta mindig s atyai nagyanyja révén egyenes leszármazottja a legmagyarabb főhercegek egyikének: a palaünus-ágból származó József nádornak is. Anyja Európa legősibb famíliái egyikének sarja; e hercegi család ősanyja az egyetlen magyar dinasztia, az Árpádház egyenes leszármazottja volt és igy Albrecht főherceg ereiben az ősmagyar uralkodóház, az Árpádok vére folyik. A főherceg teljesen magyar nevelésben részesült. Pozsonyban végezte iskoláit, mindig magyar nyelven vizsgázott és már kora gyermekkorától fogva a legjobb barátságban volt Pozsony magyar főúri és uri családjaival, ahol nemcsak nyelvében, de felfogásában és érzelmeiben is magyarrá nevelődött. A pozsonyi katolikus gimnáziumban tett érettségit is; azután katonai kiképzést nyert és 1916 végén mint hadnagy, majd mint vadászfőhadnagy harcolta végig a világháborút. Főként az olasz fronton teljesített katonai szolgálatot, ahol bátorságának igen sok tanújelét adta, több izben vett részt ütközetekben és sokszor volt életveszedelemben. Első nyilvános szereplése 1913-ban folyt le, amikor Ferenc József király egyenes megbízásából ő nyitotta meg a pozsonyi egyetemet. Az összeomlás után előbb édes apja tescheni és magyaróvári birtokán tartózkodott, azután Svájcba költözködött, ahol élénk összeköttetést és meleg barátságot tartott fenn a magyar ellenforradalmi körökkel, nemcsak a főúri politikusokkal, hanem a polgári származásuakkal is. A rend helyreállítása után elvégezte a magyaróvári gazdasági akadémiát, ahol nemcsak védnöke volt, de legfőbb támogatója is az ifjúsági egyesületeknek és bajtársi szövetségeknek. Utóbb Budapestre költözött, ahol hosszú éveken át igen nagy szerepe volt minden társadalmi és jótékonysági mozgalomban. Védnöke volt a Gyermekvédő Ligának, mely nagyszerű munkásságának virágkorát az ő vezetése alatt élte át és fővédnöke lett a Vörös Kereszt Egyesületnek, mely most kiterjesztette működését az ifjúságra is. megalapítván az ifjúsági Vörös Kereszt-egyesületeket. A hazai 345