1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Weltner Jakab

WELTNER JAKAB (Budapesti északi kerület) 1873-ban Budapesten szülelett. Aszta­losmesterséget tanult s felszabadulása után Budapesten dolgozott, miközben kezdettől fogva részt vett a famunkások szakmai mozgalmában. Egy szirájkmozgalom körül vitt szerepe miatt nugrendszabályoztatván, külföldre ment: főként Németországban tartózkodott, ahol megismerkedett a tudo­mányosan megalapozott munkásmozgalom­mal, amelynek azóta legkiválóbb repre­zentánsai közé emelkedett. Külföldről hazatérve vezetőségi tagja lett az asztalosmunkátok szak­szervezetének, majd titkára a Famunkás-Szövetségnek, 1898­ban titkára a Magyarországi Szociáldemokratapártnak, 1909-ben helyettes és 1918-ban felelős szerkesztője a Népszavának. A „tanácskormány" alatt semmiféle hivatalt sem viselt, a Károlyi­forradalom alatt azonban elnöke volt az Újságírók Szakszerveze­tének. A kommunista uralom bukása után újra küllődre vándorolt, öt éven át élt Bécsben, Prágában és Amerikában S hazatérve, a szociáldemokratapárt vezetőségének kívánságára újra a Népszava szerkesztője lett. Mint ilyen, hivatalból tagja a pártvezetőségnek. Emellett szerkesztője a Famunkások Szaklapjának s állandó mun­katársa a párt tudományos folyóiratának, a Szocializmusnak s a Munkásügyi Szemlének. Irodalmi munkássága rendkívül sokol­dalú. Jelentékenyebb munkái a háború előtti évekből a követ­kezők: Tiz év a szervezkedésből; A gazdasági harc; A szociál­demokratapárt és a béke; A földalatti Magyarország; Bihari szociálpolitika. A háború alatt jelentek meg: A cár birodalma; Szerbia és a szerbek; A német birodalom. Az utóbbi években két könyve jelent meg: Milliók egy miatt és Forradalom, bolseviz­mus, emigráció. Műfordításai is említésre érdemesek; egyebek között ö forditotta magyarra Marx: Bérmunka és tőke, valamint Kautsky: Nemzeti államok cimü müvét. A legutóbbi fővárosi törvényhatósági választások alkalmával törvényhatósági bizottsági taggá választották, erről a tisztéről azonban a pártvezetőség határozata értelmében lemondott, ami­kor 1931 nyarán az általános választások során képviselőházi mandátumot kapott a szociáldemokratapárt listáján a fővárosi északi kerületben. A parlamentben nagy agilitással, kitűnő ké­szültséggel pártjának első soraiban vesz részt a kormányzati rendszer elleni és a munkásérdekekért folyó harcaiban. 'MH

Next

/
Thumbnails
Contents