1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Turi Béla

mandátumot időközi választáson az öttevényi kerületben a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt jelöltjeként. Közben, 1924ben Csernoch János hercegprímás esztergomi prelátus-kanonokká nevezte ki, de azért a Nemzeti Újság főmunkatársaként tovább folytatta publicisztikai működését is. Vezércikkei mellett számtalan bölcseleti, kritikai, művészeti, tudományos és hitbuzgalmi cikket is irt. 1904-ben nagyobb értekezése jelent meg az 1848. évi XX. törvénycikkről, 1016-ban tanulmánya ezzel a címmel: Elrendeli-e az 1848. évi III. t.-c. a parlamenti kormányt?, 1927-ben a főkegy nri jogról és 1926-ban A háború belülről nézve ciimmel. Igen sok értekezése, cikke és tanulmánya jelent meg ezeken kívül a Katholikus Szemlében, az Egyházi Közlönyben, a Religióban, a Magyar Sionban és más egyházi orgánumokban. Több izben járt Amerikában és Kanadában kivándorolt magyarjaink között. Egy ilyen alkalommal történt 1926 júniusában, — néhai Csernoch János biboros-ftiercegprimást kisérle akkor a ohikagói eucharisztikus kongresszusra, — hogy távollétében nemzetgyűlési képviselővé választották. Nagykés/.iiltségü parlamenti felszólalásait, amelyeket főként közjogi kérdésekről tartott, a Ház minden oldalán figyelem kisérte. Nevezetes szerepe volt a felsőházról szóló törvény megalkotásánál. Az eredeti törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, amely a jogfolytonosság kérdését érinti, pártja aggodalommal fogadta. Az ő közreműködésével szövegezték meg aztán a törvényjavaslatot abban a formában, amelyet a pártjában helyet foglaló legitimisták magukévá tehettek. Az 1926. évben kiirt általános országgyűlési választ ásókon újra az öttevényi választókerület küldte be a törvényhozásba. Az 1927—31. évi ciklusban is többször szólt hozzá nagyjelentőségű kérdésekhez. A fővárosi törvény vitájában például, továbbá a numerus clausus-törvény módosításakor, a hágai egyezmény becikkelyezésekor s a költségvetési vitákban nagy beszédekkel szerepelt, amelyekben pártja álláspontja igen pregnánsan jutott kifejezésre. Az összeférhetetlenségi állandó bizottságnak helyettes elnöke volt. Az 1931. évi nyári általános választásokon újra üttevényben nyert mandátumot a Keresztény Gazdasági Párt programjával. Tagja volt « 33-as Rizottságniak, melyből azonban a nyugdij csökkentő rendelet miatt kilépett. A Bethlen-kormány lemondásával 1931 (augusztusában támadt válság megoldása körül jelentékeny szerepe volt Legújabban, mikor Ernszt Sándor kultuszminiszter súlyosan megbetegedett s ezért lemondásával számoltak í 1931 december), vallás- és közoktatási miniszterként emlegették. 304