1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Tomcsányi Vilmos Pál dr.
TOMCSÁNYI VILMOS PÁL DR. (Mezőkászony) 1880-ban született; ősrégi felsőmagyarországi nemesi család sarja. Jogi tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol sub auspiciis regis avatták a jogés államtudományok doktorává. Tanulmányait a berlini, párisi jogi fakultáson, majd Londonban és az Északamerikai Egyesült Államokban kiegészítve, igazságügyi szolgálatba lépett. A budapesti kir. törvényszéken kezdte hivatali pályáját, aztán pedig, hogy ügyvédi oklevelet is szerzett, 1906-ban igazságügyminiszteri fogalmazóvá * nevezték ki. Az igazságügyminisztériumban több fontos osztályban működött előadóként s fokozatosan előlépve, 1918-ban a miniszteri tanácsosi rangot érte el. Közben a jogi tudományok körében irodalmi munkát is végzett, —. (önálló müvei a következők: A ímentelmi jogról, 1903; A parlament költségvetési joga, 1908; A szociológia viszonya a politikai tudományokhoz, 1912) s 1912 óta a budapesti tudományegyetemen a politika magántanára is volt. 1918-ban a külügyminisztériumba helyezték át. 1920. évi július hó 19-én, — miután á mezőkászonyi kerület már előbb nemzetgyűlési képviselővé választotta, — a Telekikormány igazságügyminisztere lett. Ezt a tárcáját megtartotta a II. Teleki-, valamint a Bethlen-kormányban is. Igazságügyminiszterségéhez fűződik számos törvény, igy különösen az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóJó törvény megalkotása is. Ugyancsak ő készítette el a sajtónovellát, amely az ellenzéki pártok körében igen nagy ellenzésre talált, ö nyújtotta be a felsőházról szóló törvényjavaslatot is. Minisztersége alatt adta ki a kormányzó az első amnesztia-rendeletet. Ferdinándy Gyulának 1921 elején történt lemondása után a belügyminiszteri tárcát is ő vette át s azt egészen a Bethlen-kormány megalakulásáig viselte. Belügyminisztersége alatt hajtották végre a mozirendeletet, mely ugy a nemzetgyűlésen, mint a sajtóban élénk vitára adott alkalmat. 1922 júniusában történt lemondása óta vásárosnaményi birtokán gazdálkodott s tevékeny részt vett a megyei közéletben. Az 1926, évi választáson a mezőkászonyi kerület, a visszalépett hivatalosegységespárti jelölttel szentben egységespárli programúnál egyhangúan választotta meg. A lefolyt ciklusban több törvényjavaslathoz szólt hozzá és különösen a Házszabályok átdolgozásában veti tevékeny részt. Az ő indítványára került a Házszabályokba 301