1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Bessenyey Zénó dr.

hem vállalt jelöltséget, de teljes erővel szállt sikra a liaal Gaszton pártja által erősen szorongatott nagyatádi mandátumért s egykori vezérének szűkebb otthona nagy többséggel választotta meg képviselőjévé. — A felsőbaranyai református egyházmegye tanácsbirája s 1920 óta m. kir. kormányfötanácsos. Bessenyey zénó DR. (Sárospatak) A Bessenyey-nemzetség zemplénmegyei ágából származik. Miglécen született 1880-ban. Iskoláit Sárospatakon, Eperjesen és Kassán elvégezve, Kolozsvárt jogot hallgatott. 1904-ben Zemplén megye szolgálalába lépett; előbb szolgabirája és aljegyzője, később tb. főjegyzője volt megyéjének, 1908-ban pedig sárospataki főbíróvá választóinak. 1914-ben id. Molnár Viktor felsőmagyarországi kormánybiztos mellett a közigazgatási ügyek előadója volt. 1915-ben az orosz betöréssel sújtott négy felvidéki zempléni járás élére került s itt az úgynevezett kárpáti akciót vezette. A háborús ínség közepette különben is sokat fáradozott a lakosság érdekében. Ezirányu sikeres működésének elismeréséül 1916-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Ugyanez évben visszakerült a kormánybiztossághoz, majd eiinek megszűntével újra a sárospataki járás főszolgabirája lett. A forradalom után, kérésére szabadságolták; a kommunisták elmozdították állásából, a normális állapotok visszatérte után pedig rövidesen nyugdíjaztatta magát. Ekkor fordult minden érdeklődésével a politikai élet felé s az 1922. évi nemzetgyűlési választásokon Sárospatakon mandátumot is kapott Ugyanez a kerület választotta 1926-ban s 1931-ben is az országgyűlés képviselőházának tagjává, Az egységes párt népszerű tagja s a pártban a lilx ralis irányzat hiv<'. Felszólalása] közül különösen a választójog kérdésében mondott beszédei s azok a nyilatkozatai tűntek lel, amelyekben a numerus clausus-törvény eltörlése mellett foglalt állási. A felsöbázi törvény megalkotásakor Bethlen István akkori miniszterelnök megbízásából ő tárgyalta le az izraelita felekezetek képviselőivel i zsidóság felsőházi képviseletének kérdését. A legutóbbi időben (1931 november) Hagy feltűnést keltett egy parlamenti beszédével, melyben pártja tapsai közben erős bangón polemizált Zichy János grófnak 31