1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Temesváry Imre

után, de a honvédség felállítása idején újra szolgálatot vállalt s ekkor néhai Berzeviczy Béla altábornagynak, a nemzeti hadsereg akkori vezérkari főnökének segédtisztje volt. 192.3-ban végképen megvált a katonaságtól s azóta pestvármegyei solti birtokán gazdálkodik, ami mellett, különösen mint Pest-Pilis-SoltKiskun vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, tevékeny részt vesz a közéletben is. Politikával nem foglalkozott ugyan, de mecénása volt sok politikai színezetű társadalmi mozgalomnak. Jelentős szerepet játszik a sportéletben (elnöke a Magyar Országos Toruaszövetségnek, a Budapesti Tornaklubnak és tagja a Testnevelési Tanácsnak is) és különös érdemei vannak a magyar lovassport fejlesztése körül (alebiöke a Nemzeti Lovardának.) A Házban, amelynek ezúttal először tagja, a dunavecsei kerületet képviseli. Ezidőszerint pártokon kivül áll. TEMESVÁRY IMRE (Szeghalom) Szegeden született 1874-ben. Szegeden járt középiskolába, azután műszaki tanulmányokat végzett Budapesten és Zürichben és jogot hallgatott a kolozsvári egyetemen. Mint állami mérnök Budapesten, Szombathelyen, Nagybányán, Szegeden és Kolozsvárt működött. Utóbbi állomáshelyén a birtokrendezést hitelesítő állami mérnöki hivatal főnöke volt. Nevezetesebb műszaki munkálatai voltak a magyar-horvát, valamint a magyar-román határrendezés, a Fertő-tóban húzódó birtokhatárok trigonometriai kitűzése és a békeszerződésben megállapított budapesti határoknak a természetben való kijelölése. Ezt a munkát mint a bukaresti hadseregparancsnoksághoz beosztott mérnökfőhadnagy végezte el. (Egyébként az 5. sz. honvédgyalogezred tartalékos tisztje volt.) Hivatali munkássága nyomán sokat foglalkozott birtokpolitika) kérdések kel is. Ebbe a körbe vágnak az Erdélyi Jogügyi Közlöny-ben megjelent dolgozatai a birtokreform magánjogi és műszaki vonatkozásairól, valamint két nagyobb tanulmánya, amelyek'. Modern birtokreform és illetve Arányositás és legelőelkülönités cim alatt jelentek meg. Az országos politikában 1920 óta szerepel: a szeghalomi kerület ekkor választotta meg kisgazdapárti képviselőjének. Azóta ez a kerület háromszor ajándékozta meg bizalmával (10*2*2. 297