1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Berki Gyula dr.

mint a kereskedelmi és váltójog cenzora. Kiváló közéleti érdemeiért 1917-ben udvari tanácsosi cimet kapott s ugyanebben az fsztendőben az Erdélyi Szövetség alelnökévé választották. 1922-ig működött Székelyország fővárosában, mert tovább nem volt maradása a megszállóktól, akik hajlithatatlan magyar érzése miatt Vásárhelyről és egész Erdélyből rövid utón kiutasították. Ekkor került a fővárosba, ahol egyideig Erdélyben megszakadt ügyvédi gyakorlatát folytatta. Jogászi képességei itt is méltánylást találtak: rövidesen a budapesti ügyvédvizsgáló-hizottság tagjává nevezték ki s mint jogi irónak is sikerei voltak. Régebbi ismert munkája: A váltójogi egyetemlegesség problémája a fővárosban uj kiadásban jelent meg s A megtartási jog, Az ingó jelzálog cinüi tanulmányai és A jelzálogtörvény magyarázata cimü müve jogi irodalmunk jelesebb termékei közül valók. 1924-ben a Nemzeti Hitelintézet ügyvezető alelnökévé választották. Ebben az állásában is emelkedett jogászi felfogása volt számára a mérvadó és gyors elhatározással le is mondott ez állási, ról 1931 februárjában, mikor a Nemzeti Hitelintézetnek a kultuszminisztériummal, illetve a vallás- és tanulmányi alappal való nexusai miatt állásának a képviselői mandátummal való összeférhetetlenségéről kezdtek beszélni. Azóta ismét ügyvédi gyakorlatot folytat, főként konzultatív hatáskörben. Az 1926. évi választások óta tagja a törvényhozásnak. Akkor a nyírbátori kerület egyhangúlag választotta meg képviselőjének s a jelenlegi ciklusban is Nyírbátor városát képviseli az egységes párt tagjaként. Mint erdélyi ember Bethlen István baráti környezetéhez tartozik. A képviselőházban főként igazságügyi kérdésekkel foglalkozik. A református egyház életében is előkelő szerepet jáIszik. BERKI GYULA DR. (Nagyatád) A baranyavármegyei Zalálán született 1884-ben. Kecskeméten és Kolozsvárt tanult s huszonegyéves korában az államtudományok doktorává avatták. Tanulmányai végeztével baranyavármegyei birtokán gazdálkodott I hamarosan belekerült vármegyéje kulturális és gazdaságii mozgalmaiba, amelyekben való szereplése során tb. szolgabíró, a vármegyei törvényhatósági bizottságnak s több képviselőtestületnek tagja lett. Kezdettől fogva nagy figyelemmel kisérte a nagyatádi 29