1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Scitovszky Béla dr.

és erős szociális érzékkel látott hozzá a közigazgatás terén rendezésre váró problémák megoldásához. Eközben éveken át állott a haloldal, de különösen a szociáldemokrata párt támadásainak középpontjában, ám a két kormánypárt lelkes támogatását egy pillanatra sem kellett nélkülöznie. Az ö nevéhez fűződik a közigazgatási reform ötven évig vajúdott kérdésének megoldása (1929: XXX. te.) és az uj fővárosi törvény (1930 : XVIII. te.) megalkotása. Mindkét törvény értékéről eltérők a vélemények, kétségtelen azonban, hogy velük az ország s a főváros adminisztrációjának modern alapokat épített. E két alapvető törvényen kivül számos kisebb, de fontos törvénnyel és sok rendelettel iparkodott a közigazgatást a változott viszonyokhoz hozzáidomitani. Igen sok értékes intézkedést tett a városok és községek anyagi helyzetének javítására is. Megteremtette a községek segélyalapját, rendezte a trianoni szerződéssel megosztott önkormányzati testületek vagyoni viszonyait (1929 : IV. te.) és reformálta a rendőri és a közrendészeti igazgatást. Ez utóbbi körbe vágó intézkedései közül maradandóbb értékűek az erkölcsrendészet szabályozása, a közerkölcsiség védelme, a tűzrendészet fejlesztése, az életuntak védelmének intézményes megszervezése tárgyában kiadott rendeletei, továbbá a közlekedési kódex megalkotása és a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság felállítása. Sokat kökszönhet neki a rendőrség és a csendőrség is. Számos laktanyát építtetett s uj, modern székházat emeltetett a rendörségnek és a csendőrségnek Salgótarjánban, Makón, Balassagyarmaton, Gyulán, Debrecenben és Vácott. Humánus és szociá lis érzéke nyilvánult meg, amikor a budapesti rendőrlegénység számára megépíttette a fehérváriuti és a dagályutcai lakótelepeket (az utóbbi miatt rendkívül éles támadásoknak volt kitéve, különösen a szociáldemokraták részéről és sokáig állott egy a közönség érdeklődését nagymértékben igénybevevő, de végeredményben őt igazoló per középpontjában), továbbá a balatonfüredi és baltonlellei csendörségi üdülőt. Rendkiviili érdeklődése a modern technika vívmányai iránt késztette az Európaszerte elismert rendőri és csendőri rádiószol gálát megalkotására; maradandó érdemeket szerzett a magyar filmgyártás előfeltételeinek megteremtése körű] is. Az árvák és a gyámság alatt állók érdekében több egyezményt kötött ia szomszéd államokkal a különösen messzemenő emberszeretettel gondoskodott az árvák hadikölesönökbe fektetett vagyonának kárpótlásáról. Gondoskodása kiterjedt az idegenbe szakadt magyarságra is: a brazíliai és az argenttiniai magyarok részére orvosi laboratóriumokat állíttatott fel, a Párizsban élő magyaroknak pedig második otthont teremtett az ottani Magyar Ház felépítésével. IS 273