1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Sárkány Ernő

Szavának e kérdésekben mindig súlya volt s az OMKEben, valamint más kereskedelmi testületekben elmondott beszédei, továbbá a szak- és napisajtóban megjelent oikkei és nyilatkozatai mindig országos visszhangot keltettek, ő hozta napirendre a második nemzetgyűlésben a hadikölcsön kötvények valorizációjának problémáját, mely azóta is oly gyakran foglalkoztatta a törvényhozást. E tárgyban kidolgozott nagyszabású indítványa annak idején mozgásba hozta az egész közvéleményt. Rendkívüli sikere volt az ipari kartelek elleni harcának. A mész-, szén-, cement- és vaskartel elleni sorozatos felszólalásai vezettek jórészben a karteltörvény megalkotásához. Az autonóm vámtarifa ellen annak idején szinte magára maradva vívott sikertelensége ellenére sem csüggedő küzdelmet s ebiben a harcában figyelmeztetett elsőnek a közeledő gazdasági világválságra és a magyar mezőgazdasági termelést a bolsevik Oroszország s a tengerentúli verseny részéről fenyegető veszedelemre. Pesszimisztikus jóslatai — sajnos — igazaknak bizonyultak. Különösen Bud .Jáaossal és Wekerle Sándor pénzügyminiszterrel vívott párharcai íz ujabb magyar parlamentarizmus jelentékeny eseményei közé tartoztak. Sándor Pál, aki egyébként a budapesti tőzsde tanácsán ik is tagja, és hosszú időn keresztül a főváros törvény ha iósági bizottságában is jeles szerepet játszolt, a magyar újságírók körében is emléket állított magának: 1927-ben világkörüli utat abszolvált s a Pesti Hirlap-ban, a Pester Lloyd-ban és a bécsi Neue Freie Presse-ben megjelent utileveleinek tekintélyes tiszteletdiját AI Újságírók Nyugdíjintézetének adományozta. — Egyéb közéleti tisztségei mellett elöljárója a budapesti izraelita hitközségnek s fáradhatatlan képviselője felekezete ügyeinek. SÁRKÁNY ERNŐ (Aszód) Néhai Sárkány Sámuel bányai evangélikus püspök fia, Pilisen született 1875-ben. Aszódon és Selmecbányán végezte a középiskolát, jogot hallgatott az eperjesi jogakadémián és 1897-ben Pest vármegye szolgálatába lépett. Miután a vármegye különböző járásaiban mint főszolga-'. bíró teljesített szolgálatot, 1912-ben az aszódi járás főszolgabírójává választották és ez állásában működött 1931 nyaráig, mindaddig, amíg az aszódi kerületben kép-