1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Sándor István

SÁNDOR ISTVÁN (Kecske mól) A somogymegyei Zádorban születelt 1870 január 28-án. Kora ifjúságától 1922-ig Kecskemét város szolgálatában állott: előbb ideiglenes alkalmazottja volt, azután, hogy jogot végzett, közigazgatási gyakornoka, később első aljegyzője, 1903-ban főjegyzője, 1913-ban pedig a nagyemlékű Kada Elek utódjaként, polgármestere lett Kecskemét városának. Közel tíz esztendeig volt első polgára a nagy alföldi empóriumnak s mikor 1922 januárjában nyugdíjba ment, nagy és sikeres munkásság öntudatát vihette magával. Kecskemét sok kulturális, gazdasági és emberbaráti intézményének megvalósulása (egyebek között a női felső kereskedelmi iskola, az uj ideiglenes Városi kórház s a város központi szeszfőzdéjének felál íitása) az ő nevéhez fűződik. A kecskeméti országos Kossuthün.nep s az 1909. évi országos daiosverseny nagyszabású megrendezésével országos sikert aratott. Egy emberöltőnél hosszabb közigazgatási pályafutása alatt a városi közigazgatásnak egyik legalaposabb ismerőjévé vált. Sokáig titkára, majd állandó bizottsági tagja volt a Magyar Városok Országos Kongresszusának s egyidőben szerkesztője a Városok cimü szaklapnak s ugy ebben, mint más folyóiratokban és lapokban, kecskemétiekben és fővárosiakban, sok jeles tanulmánya jelent meg birtokpolitikai és várospolitikai kérdésekről. 1928-ben terjedelmes emlékiratot szerkesztett a tanyakérdés rendezéséről, mely szakkörökben feltűnést keltett. Nyugdíjaztatása óta közgazdasági téren is eredményes munkát végzett: megalapította a Kecskeméti Magyar Bankot, mely főként a kis exisztenciák hitelszükségletének fedezését tűzte ki céljául. Vezetőszerepet visz Kecskemét számos kulturális és szociális intézményében (többek között évek hosszú során át volt tagja az Országos (iyermekvédő Liga városi választmányának), az egyházi életl>en pedig mint a kecskeméti református egyházközség presbitere s egyházmegyéjének tanácsbirája funkcionál. Politikával a nemzeti ellenállás óla foglalkozik. Régi idők óta egyik vezető személvisége a kecskeméti függetlenségi polgárságnak, s elnöke, később pedig vezérelnöke volt a város függetlenségi és 48-as pártjának. Megalakulása óta alelnöke a Független Kisgazda és Polgári Pártnak és ennek programúi jávai nyerte e! Kecskemét város egyik mandátumát I9«!l»ben, tm