1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Beck Lajos dr.

megalakította az Előőrs cimü politikai hetilapot, amelyben lassanként komoly nemzeti radikalizmus alakult ki. 1930 őszén ilyen princípiumokon alapuló politikai pártot is alakított, a Nemzeti Uadikális Pártot és ennek programmjával lépett fel 1931 nyarán a beregszászi kerületben (Tarpán), ahol meg is választották. Pártjának többi jelöltjei kisebbségben maradtak. A Nemzeti Radikális Párt alapelvei Nemzeti radikalizmus cimü könyvében vannak lefektetve. Ezenkívül a korábbi években, még 1920-ban adott ki egy Nemzeti újjászületés és sajtó ci.nü, akkoriban feltűnési keltett tanulmányt. Az uj Házban emlékezetes felszólalásokban támadta a kormányzati rendszert. beck LAJOS DR. (öriszentpéter) Néhai madaras! Beck Hugó kir. curial tanácselnök fia, 1876-ban Budapesten született. Jogásznak és gazdaságpolitikusnak kékés/.iilt, tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. A berlini egyetemen közeli öszszeköttetésbe került a politika és történelem több nagyhírű professzorával, többek között Wagner Adolf és Schmoller Gusztávval, akik későbbi fejlődésére nagy hatással voltak. Az ügyvédi oklevél megszerzése után több évig Franciaországban és Angliában tartózkodott tanulmányainak kiegészítése céljából. A parlamentben először az 1905/10-iki országgyűlés képviselőházában szerepelt, amelyben a körmendi mandátumával jelent meg (1906) Kossuth-párti prog rammal. Gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó beszédeivel hamarosan feltűnt s pártja bizalmából tagja lett a közgazdasági s a pénzügyi bizottságnak is. 1910-ben a munkapárti Kozma Andorral szemben újra nagy többséggel választották meg Körmenden. 1917-ben Wekerle Sándor háborús kabinetjében igazságügyi államtitkár lett. Az akkori szokásokhoz képest ekkor lemondott mandátumáról, de kerülete egyhangú bizalmából újra tagja leli a képviselőháznak. 1918 júniusában kilépett a függetlenségi Kossulh-pártból és visszavonult az aktív politikától s erre az elhatározására hivatkozva utasitotta vissza Károlyi Mihály grófnak azt a felhivását, hogy kormányában részlvegyen. A kormány ekkor az Osztrák-Magyar Bank budapesti intézetének vezetésére kérte fel s mivel e felkéréshez a bank maga is csatlakozott, a megbízást elvállalta. Négyhavi működése alatt mindent elköve lelt, hogy a bank aranytartalékának Magyarországot illető részét 27