1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Reisinger Ferenc

REISINGER FERENC (Miskolc) A Sarud községhez tartozó Pusztahidvégen, Heves megyében, született 1880ban. Asztalosmesterséget tanult Mezőkövesden s felszabadulása után kezdettől fogva hive és harcos tagja volt a szociáldemokrata munkásmozgalomnak. 1905-bein Miskolcra került, ahol rövidesen megválasztották az ottani famunkáscsoport vezetőségébe s a helyi szociáldemokrata párt végrehajtóbizottságába. Később, 1908-ban, munkástársai bizalmából a miskolci kerületi munkásbiztositó pénztár tisztviselője lett. Ekkoriban a Miskolci Munkás Újságot is szerkesztette. 1918-ban a miskolci munkaközvetitőintézet megszervezésével és vezetésével bizták meg, a forradalmi Berinkey-kormány alatt pedig Miskolc város kormánybiztosfőispánja volt. Sokoldalú munkássága közben sohasem esett szélsőségekbe, amivel biztosította a maga számára munkástársai szereletét « Miskolc polgárságának tiszteleiét is. Amikor aztán Károlyi Mihály a hatalmat átadta a kommunistáknak, a munkásság és a polgárság egyöntetű kívánságának engedve, vállalta el a munkástanács elnökségét és e minőségében sikerült is minden szélsőségnek gálát vetnie. A diktatúra bukása után vizsgálat alá vetették s bár a bíróság minden vád alól felmentette, Hajmáskéren internálták. Jó ideig tartott, amig kiszabadult és folytathatta munkáját ott, ahol a diktatúra kitörésekor abbamaradt. 1922-ben a miskolci szociáldemokrata párt titkára lett s ezt a tisztet tölti be a mai napig is. A törvényhozásnak 1922 óta tagja. Ekkor választotta meg a miskolci II. kerület képviselőjének a kormány támogató kereszténypárt és a keresztény ellenzék jelöltjével szemben. 1926-ban is Miskolcon kapott mandátumot a szociáldemokrata párt listájának élén, hasonlóképpen az 1931. évi képviselőválasztások során, amikor a miskolci lajslromos kerület, ugyancsak, mint a szociáldemokrata párt listavezetőjét, harmadízben küldte be a törvényhozásba. Szenvedélyes hangú vitaikozási modorával, éleshangu közbeszólásaival gyakran került konfliktusba a* polgári pártokkal. Ugy a nemzetgyűlésnek, mint a képviselőháznak szorgalmas, sürün szereplő tagja. Érdeklődését a munkásosztály szociális problémái foglalják le. 260