1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Rassay Károly dr.

RASSAY KÁROLY DR. (Szegei) 1886 március 21-én született Orsován, ahol atyja a Dunagőzhajózási Társulat állomásfőnöke volt. Zentán végezte középiskoláit, aztán jogot hallgatolt Budapesten, ügyvédi oklevelet szerzett és 1912-ben ügyvédi irodái nyitott Zentán, ahonnan érdekes és egészen kivételes szabású politikai karrierje elindult. Rövid két év alatt egyik vezetője lett Zenta város társadalmi és politikai éleiének; megválasztották a városi képvkseiőtestület és a bácsmegyei törvényhatósági bizottság tagjának, rábízták a függetlenségi párt hivatalos helyi lapjának szerkesztését, — de egészségi állapota miatt hirtelen otthagyta első közéleti sikereinek színhelyét és az ügyvédi pályát is, feljött Budapestre, a'hol igazságügyi szolgálatot vállalt. Jegyző lett a budapesti törvényszéken, ahonnan néhány hónap múlva tanácsjegyzőnek rendelték be a Kúriára Günther Antal mellé. Itt teljesített szolgálatot 1915 végéig, amikor az igazságügyminisztériumba került, ahol mint miniszteri titkár a közigazgatási és magánjogi ügyosztályban működött. A forradalom és kivált a kommün alatt része volt számos ellenforradalmi mozgalomban és kezdeményezésére indult meg a proletárdiktatúra összeomlása után az igazságügyi tisztviselőknek az a mozgalma, amellyel megtagadták a forradalom eseményeiben részes politikusokkal való együttműködést. Ekkor már teljességgel belesodródott a nagy politikába, amelynek azóta egyik legjellegzetesebb alakja és legnagyobb értéke. Ott volt a Keresztény Nemzeti Párt megalakulásánál, amikor is azt az álláspontot hirdette, hogy az összes keresztény és nemzeti alapon álló pártokai és politikusokat egyetlen politikai pártba kell tömöríteni és mikor Huszár Károly koncentrációs kabinetje megalakult, a kormány a közhangulattal számolt, midőn a fiatal, alig harmincháromesztendös miniszteri titkárt Bárezy István igazságügyminiszter mellé államlilkárrá nevezte ki. Nem sokáig volt azonban maradása magas hivatalában. Bárczy István utódjával, Ferdinánd? Gyulával, hamarosan elvi konfliktusa támadt, amely miatt lemondott állásáról, de összeütközésbe került pártjával is, amelynek programjává] választott:! meg a főváros II. választókerülete a nemzetgyűlés tagjává az 1920. évi választásokon, és Teleki Pál gróf miniszterelnöknek egy a királykérdés* 255