1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Putnoky Móric - Rakovszky Iván dr.

igazgatástól: 1910-ben az általános választások alkalmával a turóc megyei stubnyai kerület munkapárti programmal képviselőjének választotta. Ez volt későbbi nagy politikai karrierjének első állo­mása. A háborús parlamentben eleinte a közigazgatási, majd a pénz­ügyi bizottság előadójaként jutott szerephez, ö volt a munkapárt közigazgatási reformjavaslatának egyik alkotója és bizottsági elő­adója. A javaslat, mint ismeretes, a háború kitörése folytán már nem válhatott törvénnyé. A háború alatt egyébként, mint a turóc­megyei Vöröskereszt elnöke szerzett érdemeiket, több hadikórház felállításával. Egyideig miniszteri biztosa volt a besztercebányai koleramegíigyelő intézetnek is. Mikor német csapatok vonultak be az országba a Kárpátok védelmére, a kormány őt, mint országos polgári biztosi, a német csapatok parancsnoksága mellé rendelte. 191.') májusában korosztálya behivatván, leimentését nem vette igénybe és bevonult az első honvédhuszárezredhez, amelynek kö­telékében szolgált a harctéren 1917 közepéig. Midőn a Tisza-kormányt az Kslorházy-kabinet vallotta fel, Ra­kovszJky Tiszával együtt ellenzőkbe vonult. Ebben az idöl>en nagy sikerl aratolt egyik parlamenti beszédével, melyben az akkori de­mokratikusnak nevezett kormányzat közigazgatás] módszereit osto­rozta. Az Összeomlás után neszt veit Bethlen István gróf ellenforra­dalmi mozgalmaiban, amiért aztán a proletárdiktatúra alatt üldö­zéseknek volt kitéve. Az elfogatás elöl a csehek által megszállt területre menekült, ahol ettől kezdve mintegy két és fél évig tar­tózkodott. Nevezetes szerepe volt itt a szlovenszkói magyar pártok politikai életében; a magyar pártok egyesülése érdekében 1920-ban látrafüredre egybehívott emlékezetes nagygyűlésen ő elnökölt. Visszatérve Budapestre, több politikai megbízatást vállalt. Egye­hek közöli részi vett a nemzeti kisebbségeknek Genfben tartolt kongresszusán. Ez időben irta a La minorita magyaré dans la S'lovaquie eimü tanulmányai. Nevezetes beszédet mondóit a vár­megyék 1921. évi kongresszusán, amely az akkori belügyminiszter •"H'onnlerveivel foglalkozott. Az általa benyújtott határozati java* lat leszögezi a közigazgalási tisztviselői állások állandóságának szükségességét, 193S-ban a kormányzó a harmadik Bethlen koi mány belügyminiszterévé nevezte ki. Közben az 1922. évi nemzet­gyűlési választások során Kőszegen lépett fel, ahol Lingauer Albinnal szemben kisebbségben maradi. Később mégis mandátum­hoz jutott: Kállay Tibor pénzügyminiszternek a nyíregyházai man­dátumról való lemondása után öt választották meg a nyíregyházai kerület képviselőjévé. Miniszteri működése elsősorban a közrend helyreállításának v olt szentelve. Mikor tárcáját át vei le. az utcai atrocitások még 251

Next

/
Thumbnails
Contents