1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Apponyi György gróf - Ángyán Béla dr.

lotla el a világháború, amelyben mint a pápai 'hetes honvéd­huszárezred tartalékos tisztje harcolt, amig 1914 telén az orosz fronton szenvedett fejlövés miatt szolgálatonkivüli állományba nem helyezték. Tulajdonosa a bronz Signum laudisnak, a Károly csapatkeresztnek s a sebesülési éremnek. A forradalom kitörése után Bethlen István gróf oldalán vett részt a Nemzeti Egyesülés Pártjának megalakításában. A kommün alatt a vörösök letartóz­tatták s heteken át tartották fogva Zalaegerszegen és Nagykani­zsán. Kiszabadulása után sikerült Hécsbe szöknie s itt nagysúlyú tényezője volt Bethlen István gróf ellenforradalmi akciójának. Bethlen Istvánnal együtt tért vissza a proletárdiktatúra bukása után Budapestre. Itt a fővárosban visszatérése után eleintén egy ideig ügyvédi gyakorlatát folytatta újra, miglen Bethlen István gróf a miniszterelnökség sajtóirodájának élére állította. 1927 januárjában az igazságügyminisztérium politikai államtitkárának nevezték ki, de egyelőre megmaradt akkori szolgálati pozíciójában — amelyben a sajtó nagyrabecsülését vivta ki magának — és csak 1928 tavaszán vált ki a sajtóosztály­ból, ahol Szudy Elemér min. tanácsos lett az utóda. Azóta 1931 júliusáig, az összes politikai államtitkároknak államháztartási okokból történt felmentéséig, az igazságügyminisztériumban dol­gozott. Mint sajtófőnök több ízben kisérte Bethlen Istvánt kül­földi utjain is. így ott volt 1923 májusában Parisban, Londonban és Bómában és ott volt Genfben 1926 márciusában, mikor Bethlen István gróf ellen Just Iván, a hirhedité vált párisi emigráns, gya­lázatos inzultust követett el. ö sietett akkor elsőül Bethlen segít­ségére s ő juttatta a merénylőt az elősiető őrök kezére. Mint államtitkár, de már mint sajtófőnök is, ő volt a sajtónovella egyik előkészítője. A reform azonban, amelyet Zsitvay Tibor igaz­ságügyminiszter az ő közreműködésével tervezett, nem valósult meg: a kormány a novella tervezetét a sajtó és a közvélemény osztatlan ellenállása folytán kénytelen volt visszavonni és jobb időkre halasztani. Az 1926—27-iiki általános országgyűlési képvisclöválasz­lások során Békésen kapott mandátumot az egységes párt pro­gramjával, Szakács Andorral a kerület volt nemzetgyűlési kép­viselőjével szemben. Ezúttal a pápai kerületet képviseli, amely­ben pótválasztáson győzött Szabó József volt nemzetgyűlési kép­viselővel, a keresztényszocialisták jelöltjével szemben igen. erős választási küzdelem után. Mint zeneszerzőnek is ismert neve van. Délibáb hercegnő cimü operettje Budapesten a Blaha Lujza Színházban került szinre 1921 őszén, jelentékeny sikerrel. Az operett s/övegét Drasehe Lázár Alfréd irta. 25

Next

/
Thumbnails
Contents