1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Peyer Károly

(le melyszanta.su egyénisége a Ház minden oldalán meleg szim­pátiákat szerzett neki. Az uj Ház, amelybe ismét Makó küldte, mint eddig is, az egységes párt tagjaként, újra jegyzői közé választotta:. Makó város közéletében nyugdíjaztatása óta is előkelő szerepet játszik. Elnöke a Makói Gazdasági Egyletnek, választmányi tagja az Omke-nek. A Marosvidék cimü napilapnak főszerkesztője. Könyvei: Az októberi forradalom és az idegen megszállás Makón (1921), A makói hagyma (1922). PEYER KÁROLY (Budapesti északi kerület) Született 1881-ben Városlődön, Vesz­prém megyében. Iskoláit Veszprémben és Pécsett végezte. Négy középiskolai osztályt látogatott, azután géplakatostanonc lett. 1899-től 1906-ig.több budapesti gépgyárban dolgozott s mint bizalmiféríi és a vas- és fémmunkásszövetség vezetőségi tagja vett már akkor részt az ipari munkásság, külö­nösen a Váci-uti gépgyárak munkásainak szakszervezeti és politikai mozgalmaiban. 1906-ban az Általános Munkásbetegsegélyző Pénztár tisztviselője lett, majd 1907-ben a Gépgyári Munkások Szakosztálya választotta meg titkárává. Később a Vas- és Fém­munkások Szövetsége, 1911-ben pedig a Szakszervezeti Tanács titkára lett s ebben az állásában ő teremtette meg a bányamun­kások azóta erősen kiépült szervezetét. 1912 óta a Bányamunkás cimü szaklap szerkesztője. A szociáldemokrata párt mozgalmainak kora ifjúsága óta egyik vezető egyénisége. Evek sora óta tagja a párt vezetőségének. A bolsevizmus bukása után tagja volt a szakszervezeti vezetőkből összeállított átmeneti kormánynak, amelynek Peidl Gyula állott az élén és mint belügyminiszter, rövid néhánynapos hivatalos­kodása alatt is mindent elkövetett, hogy az átmeneti idő alatt zavargások ne támadjanak. Az ellenforradalom győzelme után visszatért a Szakszervezeti Tanácsban viselt állásába, illetve a Bányászszövelség élére, de már röviddel utóbb a Clark-féle tár­gyalások alapján létrejött koncentrációs kormány népjóléti és munkaügyi minisztere lett. 1920 január 15-én kilépett a kormány­ból. Somogyi Béla és Bacsó Méla meggyilkolásának hire a bánya­munkások londoni nemzetközi konferenciáján érte öt. Ennek az 240

Next

/
Thumbnails
Contents