1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Petrovácz Gyula

választmánynak, Heves vármegye kisgyülésének tagja és a várraegye tl>. főügyésze is. Az egri róm. kat. egyházközség fögondi:oka. — A legutóbbi választások alkalmával Egerben kapott mandátumot Budavári Lászlóval szemben a keresztény gazdasági és szociális párt programjával. E pártból 1931 októberében, mikor a Népszövetség pénzügyi bizottságának jelentése nyilvánosságra jutott, kilépett, kijelentvén, hogy a párthoz való tartozásával sem akarja viselni a felelősségei az eddigi pénzügyi politikáért. PETROVÁCZ GYULA (Budapesti déli kerület) 1877-ben született a bácsmegyei Óbecsén. Középiskoláit a kalocsai jézustársasági főgimnáziumban végezte. Tanulmányai befejeztével a királyi József Műegyetemen 1898-ban mérnöki oklevelet nyert. Pályája első állomásán a győri Rábaszabályozó Társulatnak volt szakaszmérnöke s e minőségében ő vezette a Társulat tervező irodáját. Első müve a vági Rábahid volt, melynek alépítményét 1899-ben már vasbetétes betonból építette, ami akkor még nagy újdonság volt. 1900-ban ő építette a Társulat győri székházát és ezzel pályája végleg az építészet felé fordult. 1901-től a budapesti állami felső épitőipariskola tanára volt. Alapította és húsz évig vezette az intézet menzáját. Tanári működése mellett, melynek során előadásait jegyzet- és könyvalakban is kiadta, épitőmérnöki gyakorlatot is folytatott. Főként templomokat tervezett Foerk Ernővel együtt. Legjelesebb alkotása a szegedi fogadalmi templom, amelyen kívül az ország különböző tájain busz más templomot épített, — köztük a kelebiait, melynek tornya éjjelenkint messze átvilágít a szerb megszállás alatt levő déli végekbe és a budapesi Béke-téri templomot, — s körülbelül ugyanannyit átépített, bővített vagy restaurált; az utóbbiak között van a kalocsai hires érseki főegyház és a sárvári nagytemplom is. Egyéb müvei közül említésre méltók a budapesti Szt. Orsolya-zárda iskolája, a temesvári papnevelés palotája, a nagyszombati gimnázium, továbbá számos iskola, kórház, zárda és plébániaépület. Politikai pályára a forradalmak után lépett, amikor 1920-ban fővárosi bizottsági taggá, majd 1922-ben nemzetgyűlési képviselővé választotta a főváros déli kerülete, a Keresztény Községi Párt, iletlve Keresztény Gazdasági Párt programjával. A főváros tör2S8