1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Petri Pál dr.

játszik. A legutolsó budapesti törvényhatósági választások alkal­mával, mint a hegyvidéki kerület listavezetője, nagy sikerrel szervezte meg a XII. választókerületet s azóta tagja a székesfőváros törvényhatósági bizottságának. Sportkörökben is ismert neve van. 1929 óta ügyvezető elnöke a kitűnő nevű Budapesti Budai Torna­egyletnek, elnöke a Werbőczy-gymnázium Bajtársi Szövetségének és a Budai Társaskörnek. A budapesti egységes párt budai listáján kapóit 1931 nyarán mandátumot az országgyűlés képviselőházába. PETRI PÁL. DR. (Nádudoar) 1881-ben született Budapesten. Közép­iskoláit a fővárosban, egyetemi tanulmá­nyait ugyancsak itt, Berlinben és Lausanne­ban abszolválta. Pályáját a miniszterelnök­ség státusában kezdte meg mint fogalmazó­gyakornok 1904-ben s a ranglétrán fokoza­tos előlépéssel a helyettes államtitkárságig vitte; e hivatalában az egyházjogi és nem­zetiségi kérdések tartoztak hatáskörébe S ezenkívül az idegenben 616 magyarok ügyei­nek gondozása is az ő feladata volt. A bá­bom alatt egyideig a fronton szolgált, majd pedig, miután frontszol­gálatra alkalmatlanná vált, Klebelsberg Kunó gróf és Teleki Pál gróf vezetése alatt a Hadigondozó Hivatal megszervezésében vett részt. Az ujabb alkotmányos korszakban aztán visszakerült a miniszter­elnökségre, ahol az általa létesített nemzetiségi ügyosztály élén állott. Emellett s/.oeiál- és külpolitikai tanulmányokkal foglalko­zott, amelyek során több tudományos munkát irt. Idegen nyel­veken irt tanulmányaiban a trianoni szerződés tarthatatlanságát bizonvitgatta s egy folklorisztikus stúdiumában az erdélyi magyar népművészetet ismertette a hódítók által félrevezetett külföld helyes tájékoztatása céljából. Sokat foglalkozott az angol lordok hazában elhangzott magyar vonatkozású beszédekkel és számos külföldi utján ugy ezidötl. mint későbben is előadásokat tartott hazánk viszonyairól, amelyeknek jelentékeny propagandisztikus sikerük volt. Pékár Gyula felmentése után 1922-ben politikai államtitkár lett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban s mint ilyen Klebelsberg Kunó grófnak kultúrpolitikai programja kidolgozása ban és végrehajtásában egyik legfőbb munkatársa. Egyébként 236

Next

/
Thumbnails
Contents