1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Kuna P. András

ma is. Régi szerelmese a politikának. Már 1906-ban fellépett Szegváron, de akkor kisebbségben maradt, viszont 1910-ben nagy választási győzelmet aratott Hódmezővásárhelyen. Mindig a függetlenségi és 48-as párt tagja volt és igen élénk részt vett a parlamenti vitákban. 1918-ban Hódmezővásárhely főispánja, majd kormánybiztos-főispánja lett és e minőségben kemény harcokai vivott a szélsőségekkel, különösen a kommunistákkal szemben, akik erőszakkal fosztották meg főispánságától, mikor uralomra jutottak. 1922-ben, mint pártonkívüli ellenzéki kapott mandátumot a nemzetgyűlésbe a hódmezővásárhelyi II. kerületben, de később a Polgárok és Földmivesek Pártjához csatlakozott, melynek egyik legjelentősebb tagja volt. 1926-ban mint pártonkívüli ellenzéki listavezető győzött a hódmezővásárhelyi lajstromos kerületben és 1931-ben ugyancsak itt választották meg országgyűlési képviselővé, most már mint a Független Kisgazdapárt jelöltjét. Egyike volt az elsőknek, akik Gaal Gaszton pártjához még az 1927/1931. évi ciklus feloszlatása előtt csatlakozott. Parlamenti felszólalásai felölették a legkülönbözőbb politikai kérdéseket. Fáradhatatlanul ostromolta a kormányt mindig a közszabadságokért, de lelkes szószólója volt minién kulturális, szociális és várospolitikai érdeknek is. A Házban alig került javaslat tárgyalás alá, amelyhez hozzá ne szólt volna. KUNA P. ANDRÁS (Kunszentmárton) 1866-ban született Kunszentmártonban. Hat népiskolai osztályt végzett, három évet szolgált a OS. és fair. 68. sz. gyalogezredben, ahonnan tizedesi rangban bocsátották el 1889-ben s azóta gazdálkodik falujában, ahol régtől fogva nagy tekintélynek örvend, főként a Katolikus Népszövetségben l i szövetkezeti mozgalomban vitt szerepénél fogva. 1916-ban katonai szolgálatra Prágába kellett bevonulnia; innen került Orosz-Lengyelországba, ahol mint a 68-ik gyalogezredhez beosztott Irénkáplár egy épitöszázadnál teljesíteti szolgálatat. Az összeomlás után kezdettől fogva résztvett az Országos Földmivespárt szolnokmegyei szervezőmunkáiban s egyideig megyei alelnöke is volt e pártnak, amely később a nagyjeleiilöségü kisgazdapárttá alakult át. A kommün diktatúrája elöl menekülnie kellett. Csak a román megszállás alatt tért haza 185