1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Klein Antal dr.

175 nagykeresztjének, a badeni vöröskeresztnek, az osztrák köztársaság nagy arany díszjelvényének, valamint a lengyel Polonia Restutita-rend nagykeresztjének. Az 1926. évi általános választások óta Szeged városának egyik képviselője az országgyűlésben. 1926-ban három mandátumot is kapott. Régi kerülete, a komáromi, egyhangúan választotta meg; Egerben nagy szótöbbséggel győzött a fajvédő Budavári Lászlóval szemben. Szegeden pedig miint az egységespárt listavezetője nyert mandátumot. 1931-ben csak Szegeden lépett fel, és a város körül szerzett nagy érdemei jutottak kifejezésre a szavazatoknak abban a nagy számában, amely reá esett. A nagyszerű munkának, amelynek ez persze csak vázlata, a szörnyű gazdasági és pénzügyi válság vetett véget. Ennek első súlyos kirobbainása: a bankzánlat és a devizaforgalom korlátozása (1931 júliusában) egy véletlen folytán az ö nevéhez fűződik: Bethlen István távolléte folytán ő elnökölt abban a rögtönzött minisztertanácsban, amely ezeket a súlyos rendszabályoka! elrendelte és amelyeket később még annyi más követett. Mikor aztán Bethlen István a válság következményeként lemondott, vele együtt távozott Klebelsberg Kuno gróf is a kormányból, amelyben majd tízesztendős kulturmunkájával aere perennius emléket állított magának. Távozásával egy nagyvonalú, lendületes, mondhatni, szenvedélyes koncepció tört derékon ketté. A magyar kultúra minden igaz barátja reméli, hogy nem egyszersmindenkorra. KLEIN ANTAL. DR. (Tohm) I886~ben született Gádoron, Bácsbodrog megyében, (iimnáziumi tanulmányait Baján és Szegeden végezte, azután pedig jogot hallgatott Budapesten, ahol jog- és államtudományi doktori oklevelet kapott. Ezenkívül az innsbrucki egyetemen teológiai és filozófiai tanulmányokat is folytatott. Bírói pályára Jépett s Szegeden volt bírósági jegyző. Később, mert betegsége miatt télbe kelleti hagynia e pályát: gazdálkodni kezdett Dörypatlanban, majd a Paks melletti Biritó-ptisztán. A kommunizmus letörése után nagy buzgalommal szervezte Tolnában a Rubinek-féle kisgazdapártot s 1920-ban Tolna megye kormánybiztosává, majd főispánjává nevezték ki. Erősen agrár-demokrata érzelmeivel ez állásában rendkívüli népszerűséget szerzett s mikor 1926-ban, időszaki választáson a tol-